Kip falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.
Fekvése
Daruvártól légvonalban 6, közúton 7 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re északnyugatra, a Dobrovica és Jovača-patakok völgye által közrefogott magaslaton fekszik.
Története
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kepp” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kepp” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kepp” néven 16 házzal és 107 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.
1857-ben 154, 1910-ben 332 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század elejéig az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 58%-a szerb, 31%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a szerb, 17%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben 148 lakosa volt.
Lakossága
Jegyzetek
Források
Belovár-Bilogora megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
