Királyhalom

	Királyhalom (Bački Vinogradi)
	A település határa a Buki-hídnál, az M22-es útról
	; Királyhalom címere
	; Királyhalom címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Szabadka
Rang	falu
Irányítószám	24415
Körzethívószám	+381 24
Testvérvárosok	Lista Domaszék; Hajdújárás; Ásotthalom; Mórahalom;
	Népesség
Teljes népesség	2044 fő (2011) +/-
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	25,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 08′, k. h. 19° 52′46.133333°N 19.866667°EKoordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 19° 52′46.133333°N 19.866667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhalom témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Királyhalma (erdélyi település).

Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős, szerbül: Бачки Виногради / Bački Vinogradi) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben.

Neve

A települést kialakulásakor rövid ideig Rúzsaháza néven is emlegették, egy Rózsa nevezetű zsidó vállalkozó, Ormódi Béla embere után, aki a Kárász-család birtokában lévő homokpuszta egy részét megvásárolta és parcelláztatta. 1946-ig Királyhalom vagy Királyhalma, majd Bácsszőlős.

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik 2 km-re a magyar országhatártól. 2012. december 4-én bejelentették, hogy határátkelőt létesítenek Ásotthalommal. A bejelentéskor a magyar oldalon már megépült az út a határig, csupán a határállomás építése volt hátra. Szerb oldalon viszont 30 méter hiányzott még az útból, és itt is fel kellett még építeni a határállomást, amelyet 2013. május 16-án adtak át.^[1]

Vasúton a Szeged–Szabadka-vonalon érhető el.

Története

Királyhalom története elválaszthatatlan Horgos történetétől. A török hódoltság ideje alatt a terület elnéptelenedett. Szeged főjegyzője, Kárász Miklós 1749-ben a királyi kincstártól megvásárolta Horgost és Szent Péter pusztát, melyet 1772-ben jobbágyokkal újratelepített. Az új telepesek névsora alapján megállapítható, hogy a jelenlegi királyhalmi családok közül a Bajtaiak, Demusok, Berényiek, Erdélyiek, Kalmárok, Mosók, Telekek ősei ott voltak az első telepesek között. A falu területén ekkor három Major tanya létezett a Szelevény a Rózsa és a Pörös Major. Ezt a Kárász család értéktelennek minősítette és eladta.

A település nevének eredetéhez nagyban hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították és Királyhalomnak nevezték el. Ennek előzménye az volt, hogy I. Ferenc József magyar király 1883. október 16-án szegedi látogatása alkalmából itt szállt le az őt szállító vonatról, és rövid pihenő után hintón folytatta útját Ásotthalom felé, hogy ott megtekintse az újonnan épült erdőőri szakiskolát.

1902-ben épült fel a Nagyiskola. A Kladek-házban is megindult a tanítás. A mostani iskola 1963-ban épült, majd 2002-ben új tornateremmel bővült. Ez utóbbi sok kikapcsolódási lehetőséget nyújt Királyhalom lakosságának.

1904-ben egy vaskeresztet állítottak fel a helybeliek a Nagyiskola mellett. 1913-ban a horgosi plébános Csongrád megye királyi tanfelügyelőjétől engedélyt kapott, hogy Királyhalmán a Drozdik-féle állami iskolaépülethez közadakozásból kápolnát toldjanak. A kápolnát 1914. március 22-én avatták fel.

1917-től havonta egyszer, 1931-től pedig minden vasárnap és ünnepnap miséztek az iskolában. Horgos község 1934-ben harminchét hold földet ajándékozott a királyhalmi egyháznak. Végül Kazi Mátyás és Szobonya László fél-fél hold telket ajánlottak fel a templom számára. A Jézus Szíve templom építését 1938-ban kezdték meg, melyet 1940-ben szentelt fel Budánovich püspök. Pihenőhelyként szolgál a Halastó, melyet 2002-ben megalakult Csuka Sporthorgász Szövetkezet létesített a régi homokbányából.

1941-ig pezsgőgyár is működött Királyhalmán, melynek Tolnai János volt a tulajdonosa.

A földműves szövetkezet 1948. augusztus 20-án alakult meg. 1953-ban a szövetkezet átalakult a Vinogradar (Szőlőtermelő) Állami Gazdasággá, amelynek igazgatója Kádár Ernő lett. Így kapta a falu a Bácsszőlős nevet. A lakosság a gazdaságban hagyott, illetve a szövetkezetbe vitt földekért kártalanítást kapott.

Nagyon szép kirándulóhelyként szolgál a Szelevényi erdő, ahol megtekinthető az erdészház, amely a '90 es években csárdaként működött, A környéken megtalálható a védett árvalányhaj is.

Népesség

Ma jelenleg 2044 lakosa van a településnek, ezek közül 1675 felnőtt lakos, és az átlagos életkor 41,7 év (39,8 a férfiaknál és 43,5 a nőknél). A faluban 774 háztartás van, és az átlagos létszám háztartásonként 2,63 fő.

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
3084	3206	3590	3744	2345	2242	2039^[2]	2044

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1927	94,50
Szerbek	48	2,35
Horvátok	14	0,68
Bunjevácok	10	0,49
Jugoszlávok	8	0,39
Németek	3	0,14
Montenegróiak	2	0,09
Szlovének	1	0,04
Románok	1	0,04
Egyéb/Ismeretlen^[3]