Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte. Papnövendék lett Esztergomban, ahol a teológiát 1875-ig hallgatta, ekkor kilépve a Budapesti Egyetem bölcsész hallgatója lett. 1879-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1880-ban pedig tanári oklevelet szerzett. 1881-ben Simor János hercegprimás újból felvette az esztergomi egyházmegyébe és június 29-én pappá szentelték. Modorban lett káplán, majd a nagyszombati főgimnázium tanára. 1883-ban tanári állása mellett szentszéki jegyző lett. 1884-től a verbói, 1887-től szenci, 1897-től a stomfai kerület országgyűlési képviselőjének választották. 1901-ben Trubinyi János néppárti jelölt indult ellene.[2] 1885-ben Kövesd, 1886-ban pedig Csúz adminisztrátora, majd 1890-től muzslaiplébános. 1892-től a pápa udvari t. káplánjává, a prímás pedig ugyanakkor az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelőjévé nevezte ki.[3] 1893-ban esztergomi kanonok, 1896-ban szebeni címzetes prépost, 1905-ben pozsonyi prépost, majd 1907-ben pápai prelátus lett.
Több egyesület, főleg a tanítóegyesületek tiszteletbeli és dísztagja volt. Tanügyi, politikai és egyházi cikkeket írt. A Mérsékelt Antiszemita Párt képviselője az országgyűlésben. Beszédei 1883-tól a Naplókban vannak. 1881-ben szerkesztette a Fővárosi Napilapot, 1883-tól Ernyei Lajossal, majd 1884-1886 között Zelliger Józseffel Nagyszombatban, 1886-1888 között Budapesten Zelliger Alajossal és 1888-1894 között pedig Zelliger Vilmossal a Népnevelő című tanügyi lapot, melynek 1894-től főszerkesztője és tulajdonosa. 1895-től szerkesztette Budapesten a Katholikus Tanügyet.
Művei
1879 Baron Joseph v. Eötvös. Grazer Morgenpost 256.
1879 Culturgeschichtliches über die Frau in Ungarn. Grazer Tagespost 340.
1879 Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103-1528. Budapest
1881 Néhány adat a bosnyák püspökség alapításához. Magyar Korona 236.
1881 Az egyház jogosan szentesít uj hittani szólamokat. Uj Magyar Sion
1882 Ki csökkenti a tanítók tekintélyét. Népnevelő
1882 A valláserkölcsös nevelés és a közös iskolák. Népnevelő
1882 Néhány szó a papi nyugdíjalaphoz. Magyar Korona 25, 26, 28.
1882 A tanító és hazai irodalmunk. Magyar Korona 335.
1882 A délszláv nő társadalmi állása. Nagyszombati Hetilap
1882 Bosnia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Nagyszombat
1882 Assisi szent Ferencz hétszázados emléke. Budapest
1883 Mennyiben felelnek meg kath. tanító egyesületeink czéljuknak. Népnevelő
1883 A tanfelügyelői intézményről. Népnevelő
1883 Az iskolaszékekről. Népnevelő
1883 A vasárnapi iskolák jelentősége, tekintettel az iparos osztály erkölcsiségére. Népnevelő
1883 Az egyházi természet érdekében. Uj Magyar Sion
1883 Ifjúsági szinház. Nagyszombat
1884 István bácsi Naptára
1884 Reformátorok. Történelmi előadások katholikus reformátorok és Luther Márton fölött. Eger. (Ismerteti: Uj Magyar Sion)
1886 Sujánszky Antal. Élet- és irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony
1886 Az uzsorás áldozata. Budapest
1887 Az éhező iskolás gyermekek. Népnevelő
1887 Javaslatok a zsidókérdés megoldásához. Budapest
1887 Zelliger József a nagyszombati kir. kath. tanítóképezde b. e. igazgatótanárának ... vázlatos életrajza. Budapest
Bertalan Vince 1915: Komlóssy Ferenc és a m. kat. tanügy. Budapest
Kis János-Sziklay János 1902 (szerk.): A katholikus Magyarország 1001-1901. Budapest, 504.
Kollányi Ferenc 1900: Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 521.
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye 1899, 258.
1897 Néptanítók Lapja 30/8, 8-9. (február 25.)
Országgyűlési Almanach 1896, 274.
Némethy Lajos 1894: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. Esztergom, 696.
