Kostanjevac (Berek)

Ez a szócikk a Berek községben fekvő Kostanjevac településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kostanjevac (egyértelműsítő lap).

Kostanjevac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Berek
Jogállás	falu
Irányítószám	43233
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	87 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 03″, k. h. 16° 53′ 14″45.6676, 16.887245.667600°N 16.887200°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 03″, k. h. 16° 53′ 14″45.6676, 16.887245.667600°N 16.887200°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kostanjevac (1910 és 1981 között Kostanjevac Berečki) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Belovártól légvonalban 26, közúton 32 km-re délre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Begovača és Velika Mlinska között, a Suhi- és Ribnjak-patakok összefolyásánál fekszik.

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben szállta meg a török. A település délről a török hadakkal érkezett pásztorok letelepedésével keletkezett 1550 körül. A mintegy száz évnyi török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az itt maradtak mellé a 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság.

1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Kosztainovecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kosztanyevecz” néven találjuk.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kosztanjevecz” néven 60 házzal, 306 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 386, 1910-ben 646 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 143 lakosa volt.

A falu közepén, a főutca mellett áll Szent Erasmus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

• Berek község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)