Neve a szlávkrasna (kb. ’szép’) melléknévből eredeztethető,[1] ám az is elképzelhető, hogy a települést átszelő Kraszna folyó áradáskor vörösesbarnára váltó színére utal.
1454-ben a Bánfi családnak, Chahol Jánosnak és a Kusalyi Jakcs családnak voltak birtokai a településen. 1479 és 1498 között a losonczi Bánfiaké volt, akik 1491-ben osztoztak meg rajta. 1522-ben Bánfi Miklós Báthory István vajdának adta 15 bánfihunyadi jobbágytelekért. 1534-ben a Báthory István vajda elhunyt, 1537-ben fiait, Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be Kraszna birtokába. Nem sokkal később, 1548-ban húguk, Báthory Anna, Drágffy Gáspár, majd Drugeth Antal özvegye is elzálogosította itteni birtokait a három Báthory-fivérnek. 1550-ben a Losoncziaknak a Báthoryakkal folytatott birtokpere kapcsán Ferdinánd király arra intette a Báthoryakat, hogy hagyjanak fel a Losoncziakkal folytatott birtokperekkel, s adják vissza azok erdélyi és magyarországi birtokait. 1562-ben II. János magyar király utasítására a nagyváradi káptalan elküldte embereit Pethenyeffalwa-ra és felszólította a peres feleket az ügyintézésre.[2]1576-ban Kraszna város tizedét Báthory István a Bánffyaknak adományozta.
.svg){kind=small}