Kriza János Néprajzi Társaság

Kriza János Néprajzi Társaság
Alapítva	1990. március 18.[1]
Típus	tudományos társaság
Tevékenység	néprajzkutatás, könyvkiadás, oktatás
Székhely	400162 Kolozsvár, Croitorilor (Mikes Kelemen) u. 15.
Vezető	Jakab Albert Zsolt
Elhelyezkedése
Kriza János Néprajzi Társaság Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 32″, k. h. 23° 35′ 33″46.775472222222, 23.59255555555646.775472°N 23.592556°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 32″, k. h. 23° 35′ 33″46.775472222222, 23.59255555555646.775472°N 23.592556°E
A Kriza János Néprajzi Társaság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriza János Néprajzi Társaság témájú médiaállományokat.

A Kriza János Néprajzi Társaság (rövidítve: KJNT) 1990-ben alakult, kolozsvári székhelyű néprajzkutató intézmény, melynek célja, hogy a romániai magyar néprajzkutatók érdekképviseleti szervezeteként megfelelő intézményes kereteket biztosítson a szakmaiság hatékony működésének.^[2] Megalakulása óta folyamatosan működik, a néprajzkutatás és néprajzoktatás kibontakozásával párhuzamosan a tevékenysége is egyre bővült, és egyre sokszínűbb lett. 1994-től kezdve saját székházzal rendelkezik, melynek tetőterét 2004-ben építették ki. A székházban néprajzi szakkönyvtár, dokumentációs tár, kutatóműhely és könyvkiadó működik, a tetőtér előadásoknak, kiállításoknak ad helyet.^[2]

A második világháború után a Romániában berendezkedő kommunista hatalom 1948-ben megszüntette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen a néprajzi oktatást,^[3] így a romániai magyar néprajzkutatás háttérintézmény és utánpótlás nélkül maradt. Ennek ellenére a néprajz szerepelt más karok (történelem, bölcsészkar) tantárgyai között, és különböző intézmények keretei között kutatások is zajlottak, illetve publikációk is jelentek meg 1989-ig.

Az 1989-es forradalom után a magyar néprajzkutatók szükségét érezték egy érdekképviseleti szervezet, kutatóintézmény megalakításának. A Kriza János Néprajzi Társaság 1990. március 18-án alakult Kolozsváron. Kezdeményezői többek között Gazda Klára, Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Zakariás Erzsébet néprajzkutatók voltak. A Társaságot a kolozsvári bíróság 1990. júniusában jegyezte be, első székhelye Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt 1994-ig. Alapító elnöke Pozsony Ferenc, első titkára Zakariás Erzsébet, első tiszteletbeli elnöke Almási István népzenekutató,^[4] majd Balassa Iván (1991–2002) volt.^[5]

Az alapító erdélyi értelmiségiek, tanárok és muzeológusok a népi kultúra kutatását, a tárgyi- és szellemi örökség feldolgozását és megőrzését, szakszerű vizsgálatát tekintették céljuknak. A rendszeres terepkutatások, gyűjtőpályázatok, tematikus vándorgyűlések, szakmai konferenciák, szemináriumok, kiállítások megszervezése, az eredmények megjelentetése, dokumentációs központ kialakítása mellett a Társaságnak érdekvédelmi, illetve a Kárpát-medencei magyar néprajzkutatókkal, intézményekkel való kapcsolattartó szerepet is szántak. Ugyanakkor oktatási és művelődési háttérintézményként fontosnak tartották, hogy hozzájáruljanak a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvű néprajzi képzéshez.^[1][2]

Mivel az 1945–1989-es időszakban kevés lehetőség volt a szakmai kapcsolatok folyamatos működtetésére, a Kriza János Néprajzi Társaság megalakulása után évente két-három tematikus konferenciát szervezett Erdély különböző településein. Ezeken magyarországi kutatók is cselekvően részt vettek, átadva tudásukat, az európai néprajz legújabb kutatási és értelmezési módszereit. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 1990 őszén Péntek János professzor újraindította a néprajzi képzést,^[6] így 1995-től kezdődően egyre több néprajzos végzettséggel rendelkező fiatal került a romániai oktatási, kulturális, tudományos és múzeumi intézményekbe. Mivel az 1990-es években a román tudományos élet még nem kívánta integrálni a magyar kutatók eredményeit, a Társaság vezetősége egy önálló tudományos, dokumentációs, művelődési és oktatási központ létrehozására törekedett. Kötő József és Zakariás Erzsébet munkájának eredményeképpen az Illyés Közalapítvány támogatásával a Kriza János Néprajzi Társaság 1994-ben saját ingatlanba költözött Kolozsvár belvárosában. Székházában fokozatosan épült ki a szakmai könyvtár, az archívum, az információs-, oktatási- és művelődési központ. Az adattár és a könyvtár folyamatos feldolgozásában, működtetésében Szikszai Mária, Czégényi Dóra, Borbély Éva, Keszeg Judit és Tatár Erzsébet Tímea játszott meghatározó szerepet.

2001-ben a Társaság kezdeményezte egy csángó néprajzi múzeum alapítását is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával 2003. szeptember 14-én avatták fel a Csángó Néprajzi Múzeum első alapkiállítását a háromszéki Zabolán. 2004-ben az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült ki a székház tetőtere, ahol előadások és kiállítások szervezésére alkalmas terem létesült. Az átépítést Szabó Árpád Töhötöm vezette.^[1] Ugyanabban az évben a Társaság alapító tagja volt a kolozsvári magyar felsőoktatás háttérintézményeként működő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetnek is.^[7][8]

2011-től a Társaság elnöke Jakab Albert Zsolt, tiszteletbeli elnöke Pozsony Ferenc.^[2]

2013. augusztusában a Társaság munkásságát Külhoni Magyarságért Díjjal ismerte el Magyarország miniszterelnöke.^[9][10]

2015-től a Társaság szakmai felügyelője lett az Erdélyi Értéktár programnak, melynek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése és megszervezése.^[2][11][12]

2021-ben a romániai Tudományos Kutatás Országos Tanácsa (CNCS) a Társaság kiadóját a Történelem és kultúratudományok szakterületen a legmagasabb minősítéssel, A kategóriájúként akkreditálta.^[13]

A Társaság könyvtárát előbb hagyatékokból származó kiadványokkal alapozták meg, majd különböző vásárlások, adományok, könyvcserék útján tovább bővült az állomány.^[1] A könyvtár 1994-ben költözött jelenlegi székházba, ahol a több mint 10000 könyv mellett a legfrissebb szakmai periodikák is elérhetőek. A kötetek között elsősorban a magyar és egyetemes néprajz alapmunkái találhatóak meg, de emellett társadalomtudományi (antropológiai, szociológiai, történettudományi, nyelvészeti, helytörténeti, szépirodalmi) művek is részét képezik az állománynak. A könyvtár rendkívül értékes részét teszik ki a neves erdélyi néprajzkutatók hagyatékai (ifj. Kós Károly, Nagy Jenő, Szentimrei Judit, Nagy Olga, Faragó József). A könyveket helyben, a rendelkezésre álló két olvasóteremben lehet olvasni, kölcsönzésre nincsen lehetőség. A már beleltározott és hozzáférhető állomány a Kárpát-medencei intézményekkel és kiadókkal való kapcsolat révén folyamatosan bővül, a szakirodalmi újdonságok, valamint honismereti kutatások eredményei folyamatosan érkeznek a könyvtárba.^[2][14] A könyvtári katalógus 2007-től elérhető a Társaság honlapján is, ahol a könyvtári tétel legfontosabb adataira (szerző/szerkesztő, cím, kiadó, kiadási hely) lehet rákeresni.^[15]

Az intézmény egyre bővülő adattára, ahol kéziratokat és az egyetemi hallgatók dolgozatait helyezték el, fontos forrása az etnológiai munkának. Több ezer kézirat, hang- és mozgóképanyag található meg itt. A kéziratok között olyan neves kutatók hagyatéka is megtalálható, mint ifj. Kós Károly, Faragó József, Nagy Jenő, Székely László, Szentimrei Judit, Vámszer Géza. Egy többéves projekt keretén belül a fontosabb hagyatékok anyagának, valamint a néprajzi gyűjtéseknek a digitalizálása is folyamatban van, digitális archívum formájában is hozzáférhetővé válik. Külön részlegként létezik és folyamatosan bővül a Csángó Archívum, amely több mint kétezer tételt tartalmaz, kéziratokat, ritka publikációkat, térképeket, egyéb dokumentumokat magyar, román, angol és német nyelven, és ezt a csángó téma kutatói is fontos gyűjteményként tartják számon.^[2][16]

A Társaság tevékenységének már az 1990-es megalakulás óta fontos részét képezik a tudományos konferenciák. Az egy-egy témát körbejáró szimpóziumok mellett vándor- és tudománytörténeti konferenciákat (ez utóbbiakat a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézettel közös szervezésben) is szerveztek.^[17][18]

Konferenciák

Cím Helyszín Időpont Társszervező(k) A romániai magyar néprajzi kutatás eredményei és feladatai Csíkszereda 1990. szeptember 22–23. Farsang Szováta 1991. február 23–24. Hiedelmek és hiedelemlények Nagyvárad 1991. április 13–14. Népi társadalom – népi erkölcs Gyergyószentmiklós 1991. május 25–26. Tárgyi univerzumok Székelykeresztúr 1991. szeptember 28–29. Oral history Kolozsvár 1991. november 16–17. Térhasználat a kultúrában Árkos – Sepsiszentgyörgy 1992. február 21–22. Halál és elmúlás Homoródfürdő 1992. május 10–11. Kézművesség Kézdivásárhely 1992. október 24–25. Növény és kultúra Székelyudvarhely 1993. május 14–16. Benedek Elek Tanítóképző, Haáz Rezső Kulturális Egyesület Tánc és közösség Sepsiszentgyörgy 1993. november 27. Betlehemes játékok Szatmárnémeti 1993. december 17. Néprajzi kutatások Kalotaszegen Jegenye 1994. május 27–29. Az asszony helye a társadalomban Déva 1994. október 1–2. Közép-Kelet Európa néprajza a két világháború közötti korszakban Torockó 1994. október 21–23. Az erdélyi magyar néprajzi kutatások az 1989-es változások után Kolozsvár 1995. április 22. Kultúra, írásbeliség, írott folklór Kolozsvár 1995. november 10–12. Csángó sorskérdések II. Illyefalva 1996. január 11–13. Moldvai Csángó-Magyar Szövetség, Lakatos Demeter Egyesület Jelen és jövő a szórványkutatásban Illyefalva 1996. március 22–24. Szórvány Alapítvány (Temesvár), Diaszpóra Alapítvány (Kolozsvár), Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége VII. Néprajzi Szeminárium Illyefalva 1996. július 22–28. Partiumi honismereti és néprajzi konferencia Bihardiószeg – Székelyhíd 1996. október 11–13. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Fiatal néprajzkutatók konferenciája I. Kolozsvár 1996. december 14. Együttélési modellek erdélyi falvakban Kolozsvár 1997. március 1. Observatorul Social (Bukarest), BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék Tavaszi népszokások Nyárádszereda 1997. május 30–június 1. Tájházak, falusi néprajzi gyűjtemények Zabola 1997. szeptember 12–14. Népzenei találkozó Torockó 1997. október 24–25. Fiatal néprajzkutatók konferenciája II. Kolozsvár 1997. december 5–6. BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék Ünnepek és hétköznapok Kolozsvár 1998. május 16. A népi díszítőművészet Illyefalva 1998. október 24–25. Fiatal néprajzkutatók III. konferenciája Kolozsvár 1998. december 4–6. BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék A migráció és hatása a lokális társadalmak kultúrájára Kolozsvár 1999. május 7–9. A falusi tájházak fejlesztésének lehetőségei – a népi lakáskultúra múzeumi bemutatása Bogdánd 1999. szeptember 24–26. Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Partiumi és Bánsági Műemlék és Emlékhely Bizottság Fiatal néprajzkutatók IV. konferenciája Torockó 1999. december 3–6. BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék Eredmények és feladatok az erdélyi és moldvai népi kultúra kutatásában Csíkszereda 2000. március 18–19. A moldvai csángók hagyományos kultúrája és társadalomszerkezete Jászberény 2000. július 26–augusztus 2. Népi gyógyászat Homoródszentmárton 2000. szeptember 22–24. A fiatal nemzedékek helye és szerepe a változó erdélyi falvak társadalmában Kolozsvár – Torockó 2000. december 1–3. Az erdélyi kerámia Csíkszereda 2001. május 19. Hargita Megyei Kulturális Intézet Játék és kultúra Csíkszereda 2001. szeptember 28–30. Konferencia Nagy Olga 80. születésnapjára Kolozsvár 2001. november 30. A csángók szakrális és profán élete Válaszút 2002. április 27–28. Egyéni-közösségi átmeneti rítusok Válaszút 2002. május 25–26. A gazdaságszerkezet változása Micske 2002. október 4–5. Partiumi Honismereti Találkozó Nagyvárad 2003. március 22. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság A moldvai csángó közösségek kutatása. Fiatal néprajzkutatók és antropológusok konferenciája Kolozsvár 2003. április 25–27. Erdélyi és moldvai tájházak és néprajzi gyűjtemények vezetőinek szakmai szemináriuma Illyefalva 2004. október 1–3. Erdély és Moldva népi vallásossága Kolozsvár 2004. november 5–6. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Magyar Néprajzi Fórum Kolozsvár 2005. április 28–30. Magyar Néprajzi Társaság Tárgy – funkció – jelentés Illyefalva 2005. október 27–29. Erdélyi roma közösségek hagyományos kultúrája Kolozsvár 2005. november 17. BTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Emberek, életpályák, élettörténetek. Mire használható az élettörténet? Nemzetközi kollokvium. Kolozsvár 2006. január 20. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Szubkultúra – definíciók, tipológiák. Esetelemzések. Kolozsvár 2006. május 5–6. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák. A moldvai csángók. Bákó 2006. június 1–2. Teleki László Alapítvány (Budapest), Pro Europa Liga (Marosvásárhely), Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (Bákó) Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás – Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben. Zsobok 2006. június 8–11. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete Az eltűnt katona Kolozsvár 2007. december 14–15. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák. A moldvai csángók. Bákó – Pusztina 2008. május 8–10. Teleki László Alapítvány(Budapest), MTA Kutatásszervezési Intézet (Budapest), Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (Bákó) Erdély reneszánsza: Tudományos konferencia. Kolozsvár 2008. október 8–11. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, BBTE Irodalomtudományi Tanszék Megemlékező konferencia a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából Kolozsvár 2008. október 17–18. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék Tárgyak és életmódok Sepsiszentgyörgy 2008. november 7–9. Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megyei Kulturális Központ II. Tudománytörténeti konferencia Kolozsvár 2009. október 23–24. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, EME, Kolozsvári Akadémiai Bizottság Kultúra és piac. Kritikai perspektívák a kultúra és gazdaság kapcsolatainak történeti és jelenkori vizsgálatához a kulturális fordulat után. Kolozsvár 2009. november 27-29. BBTE magyar tagozata, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Sorsfordító rítusok Csíkszereda 2009. december 11–12. Sapientia EMTE Humán Tudományok Tanszéke (Csíkszereda), Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ Páva-konferencia Kolozsvár 2010. február 26–27. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Csángó Néprajzi Múzeum 20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság Kolozsvár 2010. március 12. A Magyar Néprajzi Társaság ciganisztikai kutatásai és publikációi Kolozsvár 2010. október 19. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár) III. Tudománytörténeti konferencia Kolozsvár 2010. október 22. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság Népesedési folyamatok a Kárpát-medencében Kolozsvár 2010. december 2. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár) Emlékünnepség Kriza János születésének 200. évfordulóján Kolozsvár – Nagyajta 2011. június 26–27. Erdélyi Unitárius Egyház, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék VIII. Néprajzi Szeminárium – Néprajztudomány és néprajzi muzeológia interdiszciplináris megközelítésben Sepsiárkos 2011. július 7–10. VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Kolozsvár – Marosvásárhely 2011. augusztus 22–27. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, EME, KAB, Sapientia EMTE A kolozsvári (romániai magyar) néprajzoktatás és -kutatás története. (IV. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2011. október 21. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Átalakuló társadalmak és közösségi hálózatok Kolozsvár 2011. november 3. Tradicionális kisebbségek – moldvai csángók Kolozsvár 2011. december 13. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár) Az erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei Kolozsvár 2012. március 31. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete Kulturális örökség és kutatás. A kolozsvári (romániai magyar) néprajzoktatás és -kutatás története (V. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2012. október 25–26. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Kié a hagyomány? Mire szolgál? A hagyomány: kultúra, használók és forgalmazók között – nemzetközi kollokvium / A qui appartient la tradition? A quoi sert-elle? La tradition entre culture, utilisateur et entrepreneur – colloque international / To whom does tradition belong? What do we do with it? Tradition between culture, user and entrepreneur – international scientific session Kolozsvár 2012. december 6–7. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, Európa Tanács F.E.R. EURETHNO Műhelye, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság Határok nélkül – magyar tájházak Erdélyben Kolozsvár 2013. március 8–9. Magyarországi Tájházak Szövetsége Kulturális gyakorlat és reprezentáció – a KJNT vándorkonferenciája Székelyudvarhely 2013. április 19–20. Haáz Rezső Múzeum Néprajzi örökség – kulturális örökség. A kolozsvári (romániai magyar) néprajzkutatás története: intézmények, mozgalmak, életpályák (VI. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2013. október 18. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya Kutatásmódszertan és adatvédelem. A 21. század kihívásai a társadalomtudományi kutatásokban – műhelykonferencia Kolozsvár 2014. május 9. KAB, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet A kolozsvári magyar néprajzoktatás és -kutatás: tudománytörténet és kulturális örökség. Néprajztudomány és -kutatás: szemléletek, intézmények, életpályák Erdélyben. (VII. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2014. október 24. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Bolyai Társaság, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya Erdélyi magyar értéktár – örökség és megjelenítés Kolozsvár 2015. augusztus 18. Érték és közösség. Új utak és kihívások az erdélyi értékkutatásban – a KJNT vándorkonferenciája Sepsiszentgyörgy 2015. október 9–10. Székely Nemzeti Múzeum A kolozsvári néprajzkutatás hagyományai (VIII. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2015. október 16. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya Nagy Olga halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés Kolozsvár 2016. április 15. Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya Dr. Kós Károly halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés Kolozsvár 2016. május 24. Az archívumok használatának változó kontextusai – a KJNT vándorkonferenciája Ottomány 2016. október 14–15. MTA BTK Néprajztudományi Intézet, Ottományi Kiállítóház Tudománytörténeti hagyományok és örökség a kolozsvári (romániai magyar) néprajzkutatásban (IX. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2016. október 21. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya Az örökségesítés új kontextusai. Értéktárolás és értékvédelem a Székelyföldön Marosvásárhely 2017. április 21. Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék Departure and Arrival: Migratory Processes and Local Responses from Ethnographic and Anthropological Perspective (2. finn–magyar–észt néprajzi szimpózium) Kolozsvár 2017. május 9–13. Magyar Néprajzi Társaság, Néprajzi Múzeum Néprajzi kutatástörténeti örökség Erdélyben (X. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2017. október 20. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Színre vitt örökség. Értelmezések a néprajzi örökség mindennapi használatáról – a KJNT vándorkonferenciája Gyergyószentmiklós 2017. október 29–30. Tarisznyás Márton Múzeum „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában Kolozsvár 2018. június 1–3. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet,KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, EME Párhuzamos ruralitások. A vidékiség formái Erdélyben – a KJNT vándorkonferenciája Gernyeszeg 2018. szeptember 21–22. MTA BTK Néprajztudományi Intézet (Budapest) , Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék (Marosvásárhely) Korszakok, életművek, események és eredmények a romániai magyar néprajzkutatásban (XI. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2018. október 19. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században – a KJNT vándorkonferenciája Nagykároly 2019. október 11–12. MTA BTK Néprajztudományi Intézet (Budapest) , Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék (Marosvásárhely), Szatmár Megyei Múzeum Szemléletek, módszerek, intézmények a romániai magyar néprajzkutatásban (XII. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2019. október 18. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Járvány-lét-helyzetek. A Covid-19 világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra – a KJNT vándorkonferenciája Kolozsvár 2021. október 15. Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék (Marosvásárhely) Kutatásszemléleti kérdésfelvetések a romániai magyar néprajzkutatásban (XIII. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2021. október 22. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban (XIV. tudománytörténeti konferencia) Kolozsvár 2022. október 6–7. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Múzeum – örökség – kommunikáció. A KJNT vándorkonferenciája Kolozsvár 2022. október 14. Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék (Marosvásárhely)

A Társaság székházának tetőterében kialakított helyiség a tudományos konferenciák mellett évente több – elsősorban néprajzi tematikájú – időszakos kiállításnak ad otthont, de könyvbemutatókra, filmvetítésekre és kerekasztal-beszélgetésekre is sor kerül a teremben. A kolozsvári magyar néprajzi oktatás háttérintézményeként olyan hiánypótló előadásokat és előadás-sorozatokat szerveznek, amelyek kiegészítik a néprajzos tanrendet. Az előadók hazai és magyarországi tanárok, szakemberek, kutatók, akik meghívás alapján tartják meg előadásaikat.^[8][18]

A háttérintézményi tevékenység fontos részét képezi a szakkollégiumi tevékenység, a Kriza János Szakkollégium működtetése.^[19] Ez egy olyan interdiszciplináris képzés, amelynek célja egy fiatal kutatói közösség kitermelése. A tutoriális rendszerben működő szakkollégium keretében előadások, szakmai konzultáció, közös és egyéni kutatás segítségével történik meg a hallgatók szakmai képzése. A szakkollégiumi alkalmakra a Társaság székházában kerül sor, a meghívott előadók pedig az emeleti előadótermet használják.^[8]

A Társaság már alapítását követően hozzálátott az erdélyi és moldvai népi kultúra kutatása során kitermelődött könyvészeti eredmények adatolásához, illetve személyi bibliográfiák összegyűjtéséhez, összeállításához. A személyi, tematikus vagy tájegységi bibliográfiák folyamatos összeállítása és közlése mellett 2008-ban a Társaság honlapján elérhetővé vált A moldvai csángók bibliográfiája (összeállította Ilyés Sándor) és A romániai magyar néprajzi bibliográfia (összeáll. Jakab Albert Zsolt). Ezekben a tételek mindegyike tartalmazza a legfontosabb bibliográfiai adatokat, és az anyag év- és névmutató, illetve szakbeosztás szerint listázható.^[1][2]

A 2013-ban létrehozott digitális balladatárban erdélyi és moldvai magyar balladagyűjtések anyagai érhetők el típusok és altípusok szerint csoportosítva, bibliográfiai adatokkal, kottákkal ellátva.^[16][20]

Az erdélyi értékfeltáró mozgalom monitorizálására, támogatására, illetve eredményeinek megjelenítésére indította el a Társaság 2015-ben az Erdélyi Értékek Tárát. Az adatbázis az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság által elfogadott értékeket (témakörök: agrár- és élelmiszergazdaság, ipari és műszaki megoldások, természeti környezet, egészség és életmód, kulturális örökség, turizmus és vendéglátás, épített környezet, sport) archiválja.^[16]

A Társaság 2014-ben elindította a Néprajzi Múzeumok Tárát, melyben erdélyi és partiumi tájházak, tájmúzeumok, céhtörténeti múzeumok, emlékházak/emlékszobák, helytörténeti múzeumok, néprajzi múzeumok, néprajzi szobák és néprajzi gyűjtemények adatlapjai érhetőek el.^[16][21]

A 2008-ban elindított adatbázis a Társaság digitalizált negatívgyűjteményét tartalmazza. Az adatbázisban az 1910-es évektől kezdve találhatóak néprajzi témájú fotók. Az állományban Gunda Béla, Seiwarth László, Kós Károly, Vámszer Géza, Nagy Jenő, Szabó Tamás, Péterfy László, a KJNT kutatóinak és a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete diákjainak Erdélyiben és Moldvában végzett terepkutatásainak digitalizált fényképei érhetőek el.^[16][22]

2016-ban kezdődött a Kriza János Néprajzi Társaság által kiadott könyvek digitális feldolgozása és online adatbázisban való megjelenítése. Az adatbázisban nemcsak a kiadványok, hanem a szerzők kutatói adatlapjai is elérhetőek.^[16]

A könyvkiadói tevékenység kezdetektől fogva kiemelkedő jelentőségű feladata a Társaságnak. A lehetőségek függvényében, több sorozat keretében évi 5-10 kötet kerül kiadásra, így biztosítva elsősorban a romániai magyar néprajzkutatás legújabb eredményeinek, a tagság munkásságának megjelenítését.

A KJNT Évkönyve sorozatban többnyire a konferenciák, tanácskozások anyagai jelennek meg, a Kriza Könyvek az etnográfiai terepmunka, vizsgálat és értelmezés megjelenítését, a Kriza Könyvtár sorozat pedig a források és folklórszövegek közzétételét biztosítja. A 2006-ban elindított Néprajzi Egyetemi Jegyzetek sorozat köteteit a kolozsvári és magyarországi egyetemi néprajzi oktatásban tankönyvekként használják. Új sorozat a 2018-tól megjelenő Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ, melyben doktori értekezések, néprajzi-antropológiai alapmunkák jelennek meg. Ezek mellett nagy fontossággal bírnak a sorozatokon kívül, több esetben más intézményekkel, kiadókkal való közös munka eredményeként megjelentetett tudománytörténeti és tudományelméleti alapmunkák, speciálisabb kötetek, bibliográfiák. A KJNT sikeresen együttműködött az egykori Mentor Kiadóval is, melynek eredményeképpen a Társaság munkatársainak és a tagjainak több néprajzi tematikájú munkája jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatban. Különálló kötetként, ugyanakkor periodikaként jelenik meg a KJNT Értesítője, amely eddig 16 évfolyamot ért meg.^[2][23]

A kiadványok eljutnak minden fontos romániai és magyarországi néprajzi kötődésű intézményhez, egyetemi tanszékhez, kutatóintézethez, múzeumhoz és szakkönyvtárhoz. Ugyanakkor az országos és megyei közkönyvtárakban, civil szervezetek, kisebb néprajzi és társadalomtudományi egységek könyvtáraiban is fellelhetők ezek a kötetek. A frissen megjelent kiadványokat a Társaság székházában, valamint más partnerintézményeknél mutatják be.^[2]

A Társaság kiadványainak digitális változatát 2016-tól a Szövegtár (Kiadói és kutatói adatbázis) felületén lehet elérni, ahol cím, szerző, tematika, megjelenési év vagy éppen település alapján lehet keresni, a könyvek és tanulmányok pedig PDF-formátumban olvashatóak. Emellett kutatói adatbázisként is működik a felület, ahol a Társaságnál publikáló kutatókról is információkat lehet szerezni.^[16][24]

Megalakulásától kezdve a Társaság több projektet, kutatást is elindított és bonyolított le.^[12]

• Az Előmunkálatok a romániai magyarság néprajzához projekt keretében a Társaság kutatói összegyűjtötték, rendszerezték és kiadásra előkészítették a romániai magyarság néprajzi bibliográfiáját.
• A Társaság több jelenkutatást végzett moldvai csángó-magyar falvakban, melyeknek célja a kutatott falvak társadalomszerkezetének néprajzi és antropológiai vizsgálata, szöveg- és nyelvemlékgyűjtés, a társadalmi, lokális mobilitás hatására kibontakozott akkulturáció és identitásváltás szakszerű dokumentálása volt.
• Az ELTE Nyelvészeti Tanszékével közösen elindított moldvai nyelvföldrajzi kutatások során a csángó-magyar falvak nyelvi állapotának kutatása és digitális rögzítése zajlott le.
• Az erdélyi falvak gazdasági modelljeinek elemzése során az erdélyi falvakban tapasztalható új mentalitások és stratégiák, régi minták, párhuzamos jelenlétének vizsgálatát végezték el a KJNT kutatói. Emellett arra is keresték a választ, hogy az erdélyi magyar falusi közösségek gazdasági szerkezete milyen problémákkal és távlatokkal rendelkezik, milyen tényezők segítik vagy akadályozzák a vidéki régió fejlődését.
• Az átalakuló lokalitások szerkezetét vizsgáló projekt arra keresi a választ, hogy milyen lokális identitások alakulnak ki az erdélyi életvilágokban a nemzeti diskurzusok és nemzeti törekvések hatására és azok ellenében. Ugyanakkor az is vizsgálat tárgyát képezi, hogy milyen nyilvános eseményekben, narratívákban és narratív konstrukciókban jelennek meg a lokalitások.
• Az Észak-Erdélyen keresztül építendő autópálya hatásvizsgálata során az autópálya nyomvonalán található már kijelölt kutatópontok, települések kultúrájának vizsgálatát végezték el, hangsúlyosan figyelve a hagyománytalanítási és hagyományteremtési folyamatokra, illetve arra, hogy miként alakítja át a falusi életvilágok különböző szintjeit egy ilyen méretű modernizációs projekt.
• Az aranyosszéki értékfeltáró kutatás célja a régió kulturális és gazdasági hagyományainak feltárása.
• A digitális és online archívumok kialakítása és fejlesztése érdekében 2006-ban elindult Az erdélyi és moldvai néprajzi örökség digitális megjelenítése címet viselő nagyszabású projekt.
• 2015-től a KJNT kiemelt projektje az Erdélyi Értéktár. Ennek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság megbízásából végzett programban a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai és módszertani segítségnyújtást biztosít azoknak a civil szervezeteknek, amelyek helyi, megyei és táji értékek felkutatását, szakszerű dokumentálását, értéktárba történő rendezését és ezeknek az értékeknek a helyi közösségek mindennapjaiba való beépítését célozzák meg. A Társaság az értékfeltárásba bekapcsolódni vágyóknak helyszíni előadásokat és felkészítőket, módszertani segédleteket és képzési anyagokat, valamint az értékfeltárás lebonyolításához és a javaslattétel elkészítéséhez szakmai tanácsadást kínál. A projekt során szakmai konferenciákat, módszertani képzéseket, az értéktár mozgalmat és a törvényi hátterét ismertető bemutatókat és kiállításokat szerveztek Erdélyben és Moldvában. A projekt eredményeként jött létre az Erdélyi Értékek Tára adatbázis is,^[11] mely az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság által elfogadott értékeket archiválja.^[2][12]

A KJNT kiemelt szakmai partnere a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, melynek a Kriza János Néprajzi Társaság a háttérintézménye. Emellett számos romániai és magyarországi szakmai szervezettel és intézménnyel létesült gyümölcsöző szakmai viszony:^[25]

• Magyar Néprajzi Társaság, Budapest
• Néprajzi Múzeum, Budapest
• Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
• Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
• Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
• Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós
• Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda
• Aradi Megyei Múzeumok Komplexuma, Arad
• Szatmári Megyei Múzeum, Szatmárnémeti
• Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár
• Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár
• MTA-BTK Néprajztudományi Intézet, Budapest
• MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Budapest
• Nemzeti Művelődési Intézet, Budapest
• ELTE BTK Néprajzi Intézet, Budapest
• Debreceni Egyetem Néprajz Tanszék, Debrecen
• Szegedi TE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged
• Pécsi TE, Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszék, Pécs
• Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Kolozsvár
• Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár
• BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár
• Hagyományok Háza, Budapest

2012 óta a Társaság Életmű-díjjal tüntetett ki több neves erdélyi néprajzkutatót, akik jelentősen hozzájárultak a romániai magyar népi kultúra kutatásához.^[14]

• 2012 – Daczó Árpád (P. Lukács OFM)
• 2013 – Kovács Piroska
• 2014 – Almási István
• 2015 – Szentimrei Judit
• 2016 – Kallós Zoltán
• 2017 – Albert Ernő
• 2017 – Barabás László
• 2017 – Ráduly János
• 2018 – Gazda Klára
• 2019 – Halász Péter
• 2022 – Márton Béla
• 2022 – Dukrét Géza

• Jakab Albert Zsolt – Ilyés Sándor (szerk.): 20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2010
• Ilyés Sándor – Jakab Albert Zsolt: A Kriza János Néprajzi Társaság. Korunk, 2018/10. 36-42.
• Jakab Albert Zsolt: Néprajzi archívumok új környezetben. Az erdélyi és moldvai magyar kultúra kutatásának és archiválásának kihívásai. In: Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Örökség, archívum és reprezentáció (Kriza Könyvek, 40.). Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 185–222.
• Barabás László: A néprajzban valami elkezdődött. Erdélyi Figyelő, 1991/8.
• Zakariás Erzsébet: A KJNT idei első vándorgyűlése. Művelődés, 1992/4.

• Kriza János Néprajzi Társaság honlapja
• A Kriza János Néprajzi Társaság a Facebook-on
• Az Erdélyi Értékek Tára
• A KJNT digitalizált kiadványai
• A KJNT fényképtára

• Kriza János
• Kriza János emlékezete Erdélyben
• Csángó Néprajzi Múzeum
• Népi irodalom Erdélyben
• Népköltészet Erdélyben
• Néprajzi irodalom Erdélyben