Kuo Pu

	Kuo Pu
	Kuo Pu (Guo Pu) portréja egy 19. századi japán műből.
	Élete
Született	276.; Jüncseng (Yuncheng) 運城 (a mai Sanhszi (Shanxi) tartomány, Kína)
Elhunyt	324.
Nemzetiség	kínai
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	költészet, kommentár-irodalom
Irodalmi irányzat	taoista misztika
Fontosabb művei	Temetkezések könyve
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kuo Pu témájú médiaállományokat.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kuo Pu (Guo Pu) (kínai: 郭璞; pinjin hangsúlyjelekkel: Guō Pú; magyar népszerű: Kuo Pu; adott neve: Csing-csun (Jingchun) 景純 / 景纯; 276–324) kínai költő, író, filozófus, taoista misztikus, filológus és kommentár-író a Keleti Csin (Jin)-dinasztia (317–420) idején.

Élete

Kuo Pu (Guo Pu) apja kormányzóként tevékenykedett, így megengedhette magának, sőt társadalmi rangja is megkövetelte, hogy fiának a legjobb oktatást, képzést biztosítsa. Az ifjú ezt meg is hálálta, hiszen kora egyik legelismertebb és legjelentősebb tudós-művészévé lett. Filológiai, filozófiai, sőt költői munkássága is igen jelentős, annak ellenére, hogy negyvennyolc éves korában elhunyt. Különösképpen vonzotta a taoista misztika, melynek egyes tevékenységeit maga is gyakorolta.^[1]

Munkássága

Verseinek témáját a taoista ihletésű halhatatlanság keresése adta,^{[m 1]} de a verseinél is sokkal figyelemreméltóbbak azon kommentárjai, melyeket a kínai filozófia, lexikográfia és irodalom jelentős alkotásaihoz fűzött. Kuo Pu (Guo Pu) a következő műveket látta el kommentárokkal:

Változások könyve (Csoo ji (Zhou yi) 周易) - az első kínai jóskönyv
Er ja (Er ya) (爾雅) – a legrégebbi kínai szótár (i. e. 3. sz.)
Fang-jen (Fangyan) (方言) – az első kínai dialektológiai szótár
Hegyek és vizek könyve (San haj csing (Shan hai jing) 山海經) – mitológiai jellegű földrajzi mű
Mu király története (Mu-tien-ce csuan (Mutianzi zhuan) 穆天子傳) – a kínai epika egyik első, legjelentősebb alkotása
Csu (Chu) elégiái (Csu ce (Chu ci) 楚辞) – az első legnagyobb kínai költő, Csü Jüan (Qu Yuan) (i. e. 343-278) verseinek antológiája

Versei és kommentárjai mellett más művek szerzőjeként is ismert, az ő nevéhez fűződik a fengsuj (fengshui) legrégebbi kézikönyve, a Temetkezések könyve (Cang su (Zang shu) 葬書 / 葬书).^{[m 2]}

Magyarul

Temetkezések könyve. A fengshui legrégebbi kézikönyve a 4. századból; ford. Tokaji Zsolt; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2011

Megjegyzések

↑ Magyarul egy verse olvasható Kálnoky László műfordításában, a Halhatatlanokkal kóborolnék (Ju hszien si (You xian shi) 游仙诗) címen (lásd KKK 1967, 508-511. o.).
↑ A mű magyar fordítását Tokaji Zsolt készítette el (lásd Tokaji 2011).

Hivatkozások

↑ Ma-Huang 1992 205. o.

Források

↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
↑ Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao (Ma Jigao) 马积高 - Huang Csün (Huang Jun) 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si (Zhongguo gudai wenxueshi) 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö (Hunan Wenyi Chubanshe) 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
↑ Tokaji 2011: Guo Pu: Temetkezések könyve (Zang shu ). A fengshui legrégebbi kézikönyve a 4. századból. Fordította és a bevezetést írta: Tokaji Zsolt. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2011. ISBN 978-963-329-457-4

Kapcsolódó szócikkek

[2] Magyarul egy verse olvasható Kálnoky László műfordításában, a Halhatatlanokkal kóborolnék (Ju hszien si (You xian shi) 游仙诗) címen (lásd KKK 1967, 508-511. o.).

[3] A mű magyar fordítását Tokaji Zsolt készítette el (lásd Tokaji 2011).

[1] Ma-Huang 1992 205. o.

[1]

[m 1]

[m 2]