Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése
Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike. Pest vármegye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest .
A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország. A régió korábban (2018 előtt) NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a megye.[ 2] A NUTS osztályozás 2016-ban elfogadott módosítását követően 2018 január 1-től a régió már csak NUTS 1 szinten értelmezett.
Közigazgatás
Közép-Magyarország járásai :
Budapest
Pest vármegye
Legnépesebb települések
Népesség
Lakosság: 2 925 500 fő (2009)
14 éves kor alatti lakosság: 14%
15 és 64 éves kor közötti lakosság: 69%
65 éves kor feletti lakosság: 17%
A KSH adatai alapján.
Turizmus
Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.
Budapest
A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.
A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje , Rudas fürdő ), Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai ), a Budai-hegyekben pedig a Libegő , a Gyermekvasút és a Pál-völgyi-barlangrendszer . A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén kívül az Országház , a Belvárosban a Szent István-bazilika , a belvárosi plébániatemplom , az Akadémia és a Vigadó , a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga , a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum .
Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum , a Nemzeti Galéria , a Néprajzi Múzeum , a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark .
Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai : a Széchenyi lánchíd , a Margit híd és a Szabadság híd , valamint az Erzsébet híd , amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára , a Széchenyi fürdő és az Állatkert ) és a Duna parkosított szigete , a Margit-sziget .
Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.
A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték , Mesterségek Ünnepe , Budapest Parádé ).
Lásd még:
Pest vármegye
Pest vármegye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély ), Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen ), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota).
A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta , Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok , Rám-szakadék ), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő , Ördögmalom-vízesés ), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet .
Lásd még:
Jegyzetek
↑ Központi Statisztikai Hivatal
↑ Pest megye kikiáltotta a függetlenségét . origo.hu , 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)