Az édesapja már az első köztársaság idején bírósági tisztviselő, az édesanyja tanár volt.[1]Nagyszombatban majd Pozsonyban 1947 és 1951 között a Közgazdasági Egyetemen, 1964-tól 1966-ig a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1951-től 1953-ig kutatóként dolgozott a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetében, majd 1954 és 1973 között a Roháč magazin szerkesztője. Számos szatirikus kabaréjelenetet írt az akkori Tátra revü kabaré-színház számára.[1] 1974-től 1989-ig könyvelő a szlovák Pravda napilapnál. 1990 és 1992 között a Slovenský denník főszerkesztője. 1992-ben Tomáš Janoviccsal együtt megpróbálták megújítani a humoros kiadványt, létrehozták az Aréna magazint.[1] Nagyszombat díszpolgára.[1]
Művei
Próza
Polstoročie trnavského futbalu (1957) Fél évszázados a nagyszombati labdarúgás
Nosorožec v trestnom území (1963)
Legenda rokov meruôsmych (szamizdatként: 1984; 1998) A zsoldosok éveinek legendája[forrás?] magyarul: 1848-49 legendája a szlovák történetírásban.[2]
Stretnutia (1996) Találkozók
Maturitné stretnutie (1997) Érettségi találkozó
Kabaré
Bez priepustky (1959)
Sex, sex, sex-tánska látka (1969)
Magyarul
Gabriel Viktor: 1848–1849 legendája a szlovák történetírásban ; ford. F. Kováts Piroska; Kalligram, Pozsony, 1999[3]ISBN 8071492523
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladislav Szalay című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
