Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapestiMűegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután BerlinbenA. Messelnél,[8]1898-ban R. N. Shaw-nál[9] dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.
1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető[10] Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).
1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.
1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.[11] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).
Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.
Súlyos betegsége következtében elméje megbomlott, fivére 1919-ben gyámság alá helyezte.[12] Fiatalon, 47 évesen 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.
1910–1912. Budapest V., Szervita tér 5. Leitersdorfer (később Rózsavölgyi)-ház, üzletek és bérlakások.
1911–1912. Budapest VIII., Népszínház utca 19. Harsányi testvérek bérháza.
1913–1914. Budapest, XIV. Cházár András utca 10. Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma. 1923-ban Hegedüs Ármin fejezi be. (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
1913–1925.[20] Budapest XIV., Amerikai út 53-55. A Pesti Chevra Kadisa Menedékháza és Felnőtt Vakok Otthona (ma: Mazsihisz Szeretetkórház)[21]
Síremlékek
A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:[22]
Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-09-4503-7
További információk
Könyvek, cikkek
Nádai Pál: Lajta Béla életműve In: Ars Una, 1924
Vámos Ferenc: Lajta Béla In: Magyar Építőművészet, 1956
Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
Gerle János–Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-3490-40-2(Az építészet mesterei sorozat)
Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében, Múlt és Jövő Alapítvány, 2024
Csáki Tamás: Lajta, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2023 (10 + 1-sorozat)
(szerk.) Csáki Tamás: Lajta Béla 150 – budapesti épületsorsok. Béla Lajta 150 – Fates of Budapest Buildings (A Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok kiállítás kísérő kiadványa), Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2024, ISBN 978-615-6667-07-6
.jpg)
.jpg)
.jpg)
