David Geffen, a rangos lemezkiadó főnöke fedezte fel tehetségét, akivel nagyon jó barátságban voltak. Laura még tizenhét éves sem volt, amikor megírta And When I Die című dalát, amelyből a Blood, Sweat and Tears énekese David Clayton-Thomas csinált sikert.
Első albuma 1966-ban jelent meg More Than a New Discovery címmel, amelyet több mint egy tucat további lemez követett. Közülük a Christmas and the Beads of Sweat, az It’s Gone Take a Miracle, az Season of Lights és az 1976-os Smile. Ez utóbbi nagy sikert aratott. Utoljára 1993-ban vonult stúdióba, utána már a szörnyű betegséggel, a petefészekrákkal harcolt. Mindössze két hónappal halála előtt a Columbia Records megjelentette legsikeresebb dalait a Stoned Soul Picnic – The Best of Laura Nyro címmel. A lemez 34 harmincnégy dalt tartalmazott mégis a lemezeladási listákon egy lemeze sem került be a TOP 10-be, szerzőként viszont az élen járt: több mint egy tucat szerzeménye más sztárok jóvoltából került a különböző listákra. Laura Nyro zenei érdeklődése meglehetősen sokrétű volt. Fő erőssége a progresszív rock, és a dzsesszrock volt.
Laura Nyro sok zenészre gyakorolt jelentős hatást, köztük Ricky Lee Jonesrhythm and blues előadóra és az alternatív zene kiváló énekesnőjére és szerzőjére, Suzanne Vegára. Halála után több válogatás lemeze jelent meg, élen az Angel of Darkness-szel, amelyen csak kiadatlan dalok vannak.
Magánélete
Laura biszexuális volt. Ugyan férjhez ment David Bianichi-hez 1970-ben, de 1971-ben el is váltak. Rövidebb párkapcsolata volt Jackson Browne énekes-dalszövegíróval (mindössze fél évig tartott kapcsolatuk), még végül egy hölggyel, Maria Desiderio(1954–1999) festőművésszel találta meg a boldogságot a nyolcvanas években, párkapcsolatuk 17 évig tartott.
Halála
1996-ban az orvosok petefészekrákot diagnosztizáltak nála, édesanyja ápolta Danbury, connecticuti otthonában. 1997. október 8-án Laura Nyro belehalt a betegségébe. Emlékét számos könyv, válogatáslemez és feldolgozott dalai őrzik. Laura Nyro mindössze 49 éves volt.