1905-ben diplomázott a budapestiMűegyetemen.[5] 1905-ben a MÁV szolgálatába lépett. 1908–1910 között a MÁV mozdonyszerkesztési osztályán működött. 1928-ig a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnél teljesített szolgálatot. 1928-ban visszakerült a MÁV-hoz mint igazgatóhelyettes. 1928–1934 között irányította a budapest-hegyeshalmi fővonal villamosítását. 1931-ben igazgató, 1932-ben a gépészeti főosztály vezetője, 1934-ben helyettes elnök volt. 1938–1940 között a MÁV elnök-igazgatója volt.[6] 1940 után a Magyar Dunántúli Villamosművek elnökévé választotta. 1941–1943 között irányította a bánhidai villamoserőmű bővítési munkálatait.
Sokoldalú, jelentős műszaki alkotó volt. Újjáalakította az államvasutak mozdony- és kocsiparkját. Mint mozdonyszerkesztő külföldön is nevet szerzett a MÁV sorozatú 424. számú univerzális gyorsvonati gőzmozdonyával (1924), melynek még ma is fontos szerepe van a hazai vasúti vontatásban, s amíg Magyarországon gőzmozdonyt gyártottak, jelentős exportcikkünk volt.
A Kormányzótól balra áll: Szendy Károly polgármester és Láner Kornél az IBUSZ elnöke. Jobbra áll: Imrédy Kálmán az államvasutak igazgatóságának elnöke és dr. Veress Gábor az IBUSZ alelnök-vezérigazgatója.
Művei
A mozdonyokról (Petz Kornéllal, Közlekedési Szakkönyvtár sorozat, 1908)
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest, Mikes Kiadó Kft., 2000.
Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerkesztette: Madarász Elemér. Budapest, Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
