Málnai Béla

	Málnai Béla
Született	Manheimer Béla; 1878. december 14.; Budapest
Elhunyt	1941. augusztus 31. (62 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Vajda Vilma; (h. 1912–1941);
Szülei	Manheimer Henrik; Markbreit Róza
Foglalkozása	építész; díszlettervező;
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1901)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1A parcella, 8. sor, 16. sírhely)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Málnai Béla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14.^[3] – Budapest, Terézváros, 1941. augusztus 31.^[4]) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.

Életpályája

Manheimer Henrik sütőmester és Markbreit Róza gyermekeként született izraelita családban. 1901-ben szerzett építészoklevelet a budapesti József Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haász Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker. Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haász Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a modern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre. A Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben, kinevezését hatályon kívül helyezték. Későbbi művei – megélhetési okokból is – visszakanyarodtak a hagyományos formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez (pl. a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér északi oldalán álló volt MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház stb.). Az 1920-as években a budapesti Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi.

Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik.

Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.

Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmondani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja.

Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.

A II. kerületi Virág árok és Branyiszkó utca sarkán épült Ellinger-villá-t 1936-ban tervezte. Itt egyértelműen tiszta bauhaus-hangulat uralkodik - még ha a kissé érzelmesebb iránya is. Az épületet 2006-ban Hild György tervei alapján átalakították és kibővítették [1].

1912. szeptember 22-én Budapesten házasságot kötött Vajda Zsigmond és Stern Berta lányával, Vilmával.^[5]

Emlékezete

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető 1/A parcella, N/A szakasz 8. sor, 16. sír alatt található.^[6] (2005-től védett)

Ismert épületei

1903: Szedő Gáspár üzlet- és bérháza, 1065 Budapest, Hajós utca 32. (Román Miklóssal közösen)^[7]
1905-1906: Neumann ház, 1074 Hársfa utca 40.^[8]
1912: bérház, Budapest, Juranics utca [?]
1927: lakóház, 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 14.^[9]
1923: lakóház (emeletbővítés), 1054 Budapest, Zoltán u. 11.^[10]
1927: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) Nyugdíjintézetének bérpalotája, 1055 Budapest V. Kossuth Lajos tér 13–15.)^[10]^[11]
1928-1929: bérház, 1122 Budapest, Csaba u. 9.^[10]
1928-1929: Málnai Béla saját bérháza, 1111 Budapest, Budafoki út 33. (kivitelező: Jónás Zsigmond)^[10]
1929: bérpalota, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43 a-b.^[10]
1929: Florida-kioszk, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 45a-b. (elpusztult, helyén ma a Körszálló áll)^[10]
1929: Koháry-palota, 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 16.^[10]
1929: Szöllősy-ház, 1054 Budapest, Szemere u. 19.^[10]
1930: Ungár-ház, 1075 Budapest, Károly krt. 3/c / Dob u 1.^[10]
1931: Neuhauser-ház (I.), 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 12-14. (Szőke Imrével közösen)^[10]
1932: lakóház, 1024 Budapest, Fillér u. 16.^[10]
1932: Neuhauser-ház (II.), 1136 Budapest, Tátra u. 25.^[10]
1933-1934: Bauer-ház, 1012 Budapest, Attila út 121.^[10]
1935-1936: a Magyar Általános Kőszénbánya Nyugdíjintézetének bérháza, 1137 Budapest, Pozsonyi út 44-46.^[10]
1935-1936: Prágai-ház, 1137 Budapest, Szent István park 14. / Pozsonyi út 45.^[10]
1936-1937: Máté-ház, 1015 Budapest, Ostrom u. 8a.^[10]
1936: az Aedificium Házépítő és Ingatlanforgalmi kft bérháza, 1136 Budapest, Tátra u. 38.^[10]
1936: „Ellinger Gyula ur és neje családi lakóháza”, 1025 Budapest, Branyiszkó utca 38.
1937: Buchbinder-ház, 1072 Budapest, Nyár u. 34.^[10]
1937: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1075 Budapest, Madách tér 7. / Károly krt. 17-19.^[10]
1937-1938: az Országos Ügyvédi Otthon Egyesület lakóháza és székháza, 1054 Budapest, Szemere u. 8.^[10]
1939: lakóépület átalakítása, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 22.^[10]
1940: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Kitaibel Pál u. 9.^[10]
1940: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Bimbó út 6. (1958-ban 1 emelettel bővítették)^[10]
1941: Ürömi utcai bérházcsoport, 1023 Budapest, Ürömi u. 32. (Málnai Lászlóval közösen)^[10]
?: lakóház, 1016 Budapest, Bérc utca 13–15.

A fentiek mellett több villa és ipari épület tervezése fűződik a nevéhez.^[10]

Tervben maradt

1916: „Isten kardja” első világháborús hősi emlékmű, Budapest^[12]

Haász Gyulával közös alkotások

Bővebben: Haász Gyula#Málnai Bélával közös alkotások

Jegyzetek

↑ BnF-források (francia nyelven)
↑ ^a ^b Málnai, Béla, Béla Málnai
↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1754/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 643/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 468/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/kozma-utcai-izraelita-temeto/malnai-bela/
↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=hajos-u-32&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=harsfa-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=szarvas-g-u-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s ^t ^u ^v ^w ^x ^y https://www.google.com/maps/d/viewer?ll=47.510365000000014%2C19.018192999999993&z=15&mid=1SZe5SZ6XLjWQts4ZkLFneBxFqzAfnK0B
↑ A MÁK bérház http://kep-ter.blog.hu/2015/10/23/a_mak_berhaz 20170620
↑ https://adt.arcanum.com/en/view/VallalkozokLapja_1916_1/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=32&layout=s

Források és irodalom

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Művészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, budapest, 1967.
Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X
Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
Relle, P.: Béla Málnai (Genf, 1931, angolul és németül)
Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla (1973)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 579. o. Online elérés