Az M Network a Mattel Electronics, a Mattel videójátékokkal foglalkozó leányvállalatának divíziója volt, amely az 1980-as években működött és a rivális Atari 2600 otthoni játékkonzolra gyártott nem licencelt címeket.
Története
Az 1980-as évek elején a Mattel Intellivision és az Atari Video Computer System otthoni videójáték-konzolok közvetlen riválisok voltak. A Mattel az APh Technology Consultingot bízta meg az Intellivision-játékai elkészítésére, melyet az APh számára rendkívül kedvezőtlen szerződéshez kötöttek. Glenn Hightower, a cég vezérigazgatója és az alkalmazottai úgy döntöttek, hogy elkezdenek Atari 2600-játékokat írni a legtöbb pénzt ígérő félnek. Hightower attól tartott, hogy a Mattel a szerződésük szerint igényt fog tartani az Atari 2600-játékokra, ezért az azokon dolgozó APh-alkalmazottakat magánvállalkozókként kezelte és ő maga fizette ki a bérüket. Annak ellenére, hogy a Mattel a saját rendszerére tervezett és gyártott játékokat, azonban mégis szerződést kötött Hightowerrel és a „külsős csoportjával”, majd 1982-ben az M Network divíziója alatt elkezdte átíratni a játékait a rivális konzolra.[1][2][3]
Az M Network Atari 2600-játékkazettái fizikailag hasonlóak az Intellivision-kazettákhoz, azonban az alsó részük nagyobb, hogy illeszkedjenek a 2600 nagyobb kazettanyílásába.[1] A játékok 2600-verziói rendszerint új címet kaptak, mivel attól tartottak, hogy az Atari-kiadások rossz fényt fognak vetni a technikailag fejlettebb Intellivision-változatukra.[3] A Mattel Electronics tervezési és fejlesztési osztálya „Super Charger” néven egy hardveres kiegészítőt is tervezett az Atari 2600-hoz, amely 2Kb memóriát és egy címzési áramkört adott volna a rendszerhez, így azon négyszer több adatot tároló játékkazetákon is lehetett volna játszani. Az Intellivoice gyatra eladásai miatt a projektet újragondolták, majd az végül nem különálló hardverként, hanem magába a játékkazettákba integrálva jelent meg.[4]
Az M Network olyan népszerű játéktermi játékokat is átírt Atari 2600-ra, mint a BurgerTime vagy a Bump ’n’ Jump (mindkettő 1983-ban jelent meg), valamint olyan saját fejlesztésű játékokat is készített, mint a Tron: Deadly Discs (1982 – a Disney-filmen alapul) vagy a Kool-Aid Man (1983), az egyik legelső reklámjáték, melyet eredetileg kizárólag postai rendelés útján, a Kool-Aid-csomagolásokon szereplő UPC-szimbólumok beküldésével lehetett beszerezni.[1][5][6]
A Mattel programozóit arra biztatták, hogy a vállalat tulajdonai alapján is fejlesszenek játékokat, így készült el például a Masters of the Universe: The Power of He-Man (1983) című játék, amely a Mattel Masters of the Universe médiafranchise-án alapul.[1][7]
Annak ellenére, hogy a Mattel az M Networkön keresztül licenc nélkül gyártott játékkazettákat az Atari rendszerére, mégsem engedélyezték meg az Atarinak, hogy játékokat gyártson az Intellivisionre; a Mattel az 1980-as évek elején pert indított az Atari ellen, azzal vádolva a céget, hogy üzleti titkokat loptak azzal, hogy korábbi Mattel-alkalmazottakat vettek fel Intellivision-kompatibilis kazetták elkészítésére.[8]
Videójátékai
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a M Network című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Yarusso, Al: AtariAge - Companies - M Network. AtariAge. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Sullivan, George. Screen Play: The Story of Video Games. Warne, 75. o. (1983. szeptember 1.). ISBN 978-0-7232-6251-0 „It was almost as if NBC had started producing television shows for presentation on CBS.”
- ↑ a b Goodman, Danny. Home Video Games: Video Games Update, 32. o. (1983) „Spring 1983”
- ↑ https://web.archive.org/web/20170727175318/http://www.intellivisionlives.com/bluesky/games/credits/atari1.shtml
- ↑ Bogost, Ian. How to Do Things with Videogames (Electronic Mediations). University of Minnesota Press, 67–68. o. (2011. augusztus 5.). ISBN 978-0-8166-7647-7
- ↑ Bogost, Ian. Racing the Beam: The Atari Video Computer System. MIT Press, 124. o. (2009). ISBN 0-262-01257-X
- ↑ Polskin, Howard (1982. június 19.). „Behind the scenes with the Blue Sky Rangers who dream up Mattel's video games”. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Herman, Leonard. Phoenix: The Fall & Rise of Videogames. Rolenta Press, 96. o. (1997). ISBN 0-9643848-2-5