Mali Pašijan

Mali Pašijan
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Gerzence
Jogállás	falu
Irányítószám	43280
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	179 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	144 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 38′ 01″, k. h. 16° 55′ 16″45.6336, 16.92145.633600°N 16.921000°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 01″, k. h. 16° 55′ 16″45.6336, 16.92145.633600°N 16.921000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Mali Pašijan falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Belovártól légvonalban 30, közúton 40 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északra a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 26-os számú főút mentén Veliki Prokop és Veliki Pašijan között, a Pašianica-patak jobb partján fekszik.

A hagyomány szerint török időkben e terület birtokosa egy Pašjan nevű aga volt, akiről a mai település a nevét kapta. Jakovljević szerint a török „Pašin han” alakból ered a név.^[2]

A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Passian” néven szerepel, de már jól kivehetőek a mai Mali Pašijan házai. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Passian” néven,^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Passian” néven 97 házzal, 234 katolikus és 258 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után a Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásához tartozott. Mali Pašijannak 1900-ban 406 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 58%-a horvát, 25%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 190 lakosa volt.

A faluban a hagyományos népi építészet számos szép példáját találjuk. Kulturális védettséget élveznek a 32, 34, 42, 44, 71, 63 és 82 számú lakóházak.

• Garešnica község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Garešnica város rendezési terve
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)