Mali Pašijan falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 30, közúton 40 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északra a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 26-os számú főút mentén Veliki Prokop és Veliki Pašijan között, a Pašianica-patak jobb partján fekszik.
Története
A hagyomány szerint török időkben e terület birtokosa egy Pašjan nevű aga volt, akiről a mai település a nevét kapta. Jakovljević szerint a török „Pašin han” alakból ered a név.[2]
A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Passian” néven szerepel, de már jól kivehetőek a mai Mali Pašijan házai. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Passian” néven,[3]
Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Passian” néven 97 házzal, 234 katolikus és 258 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után a Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásához tartozott. Mali Pašijannak 1900-ban 406 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 58%-a horvát, 25%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 190 lakosa volt.
Lakossága
Nevezetességei
A faluban a hagyományos népi építészet számos szép példáját találjuk. Kulturális védettséget élveznek a 32, 34, 42, 44, 71, 63 és 82 számú lakóházak.
Jegyzetek
Források
Belovár-Bilogora megye közigazgatása |
---|
Községek | |
---|
Községközpontok és falvak | |
---|