Marčani

	Marčani
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Csázma
Jogállás	falu
Irányítószám	43240
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	89 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 44′ 46″, k. h. 16° 31′ 26″45.746000°N 16.524000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 46″, k. h. 16° 31′ 26″45.746000°N 16.524000°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Marčani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 30, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re nyugatra, a Csázmát Ivanić-Graddal összekötő 43-as számú főúttól északra, Sovari és Donji Lipovčani között, a megyehatáron fekszik.

Története

Az innen nyugatra fekvő, a marčai középkori ágoston rendi kolostor alapjain 1598-ban épített és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt marčai pravoszláv (később görög katolikus) kolostor jobbágyfaluja volt. Novi Kmeti és Marcha összeolvadásából jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Marcha” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Marchani” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Marchani” néven 5 házzal, 28 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 119, 1910-ben 182 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.