A falu környéke már az őskorban lakott volt. Először 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 16. században lakossága református hitre tért. 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel. 1675-ben az itteni kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért 100 katona kiállítását megtagadta. 1720 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól. A trianoni békeszerződésigMaros-Torda vármegyeMarosi felső járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 1952 lakosa volt, melyből 891 magyar és 812 román.
1992-ben 7120 lakosa volt, melyből 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány.
2002-ben 7899 lakosa volt, melyből 4596 magyar, 2712 román, 444 cigány.
Neves személyek
Itt született 1853-ban Bornemisza Pál néprajzkutató, Afrika-kutató, a kászoni Bornemisza család sarja.
Látnivalók
A marosszentgyörgyi római katolikus templom 13. századi eredetű. 1731-ben a beomlott tetejű templomot kijavították, kazettás mennyezete 1750-ből való, tornya 1823-ban készült.
A faluban református (1938), ortodox (19. század), görögkatolikus és unitárius (1997) templom is áll.
A Máriaffi-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késő reneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott.
Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdőtelep épült.