A Marquises-szigetek (franciául:Îles Marquises, marquises-szigeteki nyelven Te Henua (K)enana (északi nyelvjárás) vagy Te Fenua `Enata (déli nyelvjárás)) Francia Polinéziában, a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő francia tengerentúli területen található vulkáni eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének (subdivisions administratives) egyike. Székhelye a Nuku Hiva szigetén található Taiohae.
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.[2]
A szigetcsoportot az UNESCO a világörökség részéve nyilvánította 2024-ben a területén található régészeti helyszínek, az ott található igen változatos növényzet és a déli-csendes óceáni térség egyik legváltozatosabb tengeri madárkolóniák miatt.[3]
Neve
A szigetcsoportnak felfedezője, Álvaro de Mendaña de Neira spanyol hajós adott nevet, amikor 1595. július 21-én megpillantotta, mégpedig patrónusa, García Hurtado de Mendoza, Cañetemárkija rangja után, aki akkoriban Peru alkirálya volt. Eredeti spanyol neve így Islas Marquesas de Mendoza volt, ami aztán a spanyolban Islas Marquesas-ra rövidült. Ezt vették át az angolok Marquesas Islands formában. A franciák ezt Îles Marquises-ra fordították, miután gyarmatbirodalmukhoz csatolták. Magyarul ebből lett a Marquises-szigetek forma a hivatalos magyar térképészeti gyakorlat szerint.
Földrajz
Míg a Francia Polinézia többi szigete általában korallzátonnyal van körülvéve, a Marquises-szigeteknél ilyenek nincsenek. A szigetek vulkáni eredetűek. Partjaik meredekek és szűk völgyek és szorosok tagolják belsejüket. Az éghajlat forró és viszonylag száraz. A szigeteken nincsenek lagúnák, azonban vannak sűrű őserdők és több száz méter magas vízesések. A 6 lakott és 6 lakatlan sziget legmagasabb pontja az 1230 m magas Oave, amely Ua Pou szigetén magasodik.[4] A fennsíkokat 5 millió évesnek becsülik.
A kutatók 460 halfajtát számoltak össze, köztük 20 teljesen ismeretlent. Az egyedi fajták aránya ugyanez a szivacsoknál, rákféléknél és az algáknál. A szárazföldi élővilág nagyon szegényes, a gyarmatosítók megérkezése előtt csak a patkányok és a sertések voltak az egyedüli emlősök a szárazföldön. Mára már meghonosodott a kecske és a szarvasmarha.
Modern kutatások 2010-ben közzétett eredményei szerint a korábban feltételezettnél jóval később, a 11-12. században érkeztek a szigetekre a polinéz bevándorlók Szamoa térségéből. A 13. század végére a szigetcsoport összes lakható szigetén megtelepültek.[2] A gyors kolonizáció eredményeképpen a kelet-polinéziai térség nyelve és kultúrája meglehetősen egységes.[2]
Az európai utazók közül elsőként 1595-ben fedezte fel a szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana de Neira. Ezután közel 200 évig nem jártak erre felfedezők. 1774-ben James Cook jutott el ide második nagy útja során. A 18. század végén francia gyarmatosítók érkeztek a szigetekre. A nyugati civilizáció hatására Marquises lakossága 1842 és 1926 között 18000-ről 2000-re csökkent.
A szigetcsoport a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 3. helyére került.[5] Papeeteből hetente csak öt repülőjárat érkezik. Nuku Hiván és Hiva Oá-n vannak csak szállodák. Tradicionális érték a ritmikus énekek, dalbeszéd, művészi tetoválások, és a helyi konyha. Nuku Hiván turistáknak terepjárót bérelhetnek.
Marquises-szigeteki nyelv
Mivel a szigetek a Francia Polinéziához tartoznak, ezért a szigeten két hivatalos nyelv van, a francia és a tahiti. A szigetek bennszülött lakossága egymás között leginkább a tahitihoz hasonlóan az ausztronéz nyelvcsaládba, a polinéz nyelvek ágába tartozó helyi marquises-szigeteki nyelv két változatát, az északit és a délit használja, bár egy 2007-es felmérés szerint a lakosság több mint 90%-a beszél franciául.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Marquesas Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg){kind=small}
