Messinger Ármin nagykereskedő és Steinhaus Anna fia. Középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus gimnáziumban, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1892-től a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1899-től a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja volt. A Nyomorék Gyermekek Otthonának 1903-as megalapítása idején a Deák páholy főmestere, az egyesület elnöke volt.
Már joghallgató korában dicséretet nyert: A tárnokmesterségről és tárnoki jogról írt tanulmányával, A menedékjog történeti fejlődése és a bűntettesek kiszolgáltatása című pályamunkája pedig díjat nyert (megjelent a Magyar Igazságügyben 1883); cikkei a Jogban (1895. A csődön kívül megtámadási jog, 1896. Az új német kereskedelmi törvény); az Ügyvédek Lapjában (1897. A horvát csőd- és megtámadási törvény); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Telekkönyvi rangsorozatcsere). A Magyar Jogi Lexikonnak csaknem összes csődjogi cikkét ő írta, ezek közt említendők: Beszámítás a csődben, Csődeljárás, Csődhitelezők, Csődnyitás, Csődtömeggondnok, Csődvagyon, Csődválasztmány, Felszámolás, Fizetések megszüntetése, Kereskedelmi csőd, Megtámadási jog, Vagyonbukott, Visszakövetelési jog.
Magánélete
Felesége Lövy Ida (1871–1949)[4] volt, Lövy Bernát földbirtokos és Csillag Lujza lánya, akivel 1891. szeptember 20-án Budapesten kötött házasságot.[5]
Gyermekei
Medgyes László (1892–?)
Medgyes Erzsébet (1893–?). Férje Plan Frigyes (1887–?) gyáros volt.[6]
Munkái
A nagyképűek. Eredeti színmű három felvonásban. Kézirat gyanánt. Budapest, 1889 (Meszes László néven)
Csődjogi reformok. (Három törvénytervezet). Budapest, 1893 (Felolvastatott a m. jogászegylet 1893. márcz. 11. tartott teljes ülésében. M. Jogászegyleti Értekezések IX. 3.)
Törvényismeret és esküdtszék. Budapest, 1900
Vélemény a csődjogi törvényjavaslatokról. Budapest, 1901
Jegyzetek
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79732/1911. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 962. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 43. oldal 36. sor
