Mezőlaborc

	Mezőlaborc (Medzilaborce)
	A város főutcája
; Mezőlaborc címere	; Mezőlaborc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	város
Első írásos említés	1543
Polgármester	Vladislav Višňovský
Irányítószám	068 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
Testvérvárosok	Lista Náměšť nad Oslavou; Kozienice;
	Népesség
Teljes népesség	5965 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	143 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	342 m
Terület	47,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 18″, k. h. 21° 54′ 15″49.271667°N 21.904167°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 18″, k. h. 21° 54′ 15″49.271667°N 21.904167°E
	Mezőlaborc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mezőlaborc (szlovákul: Medzilaborce, ukránul: Міджілaбірцї) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

Eperjestől 60 km-re északkeletre, a Laborc partján fekszik. Boró és Vidrány tartozik hozzá.

Története

I. Lajos király 1347. január 7-én kelt oklevelében említik először, melyben a Drugeth család 92 birtoka között Mezőlaborcot is megemlíti. Településként 1543-ban „Kys Laborcz” néven a Drugethek homonnai uradalmának részeként említik először. Nem voltak kiváltságai, így nem tartozott a jelentősebb települések közé. 1557-ben 10 jobbágytelek volt itt. 1612-ben fűrésztelep és két malom működött a településen. 1631-ben alapították első élelmiszer kereskedését és vendéglőjét. 1684-től a Csákyak tulajdonában találjuk. 1715-ben két malma, 18 lakott és 39 lakatlan háza volt. A lakosság száma a 18. században gyorsan emelkedett, 1787-ben már 106 ház állt a településen 719 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mező Laborcz. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkónak, és Kraszni Brodnak szomszédságában, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.”^[2]

A 19. század első felétől az Andrássyak birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mező-Laborcz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 12 római, 700 g. kath. 12 zsidó lak., 329 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”^[3]

1851-ben 724 lakosa volt. 1860-ban Zemplén vármegye egyik közigazgatási központja lett. 1873-ban Mezőlaborc is bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1881-ben galíciai látogatása során átutazott rajta I. Ferenc József császár. 1885-ben az Andrássyak a Schöenfeld családnak adták zálogba. 1900-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a templom kivételével az egész település leégett. 1910-ben járási székhely lett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mezőlaborcz, ruthén kisközség a Laborcz völgyében, a gácsi határszélen. Körjegyzőségi székhely. Van 187 háza és 1333 gör. kath. vallású lakosa, de ez az utolsó népszámlálás eredménye, míg a mai tényleges állapot e lélekszámnak majdnem kétszeresét, vagyis 2324-et tünteti fel. A homonnai uradalom tartozéka volt és csak az újabb korban változtak a birtokosai, a mikor a gróf Csákyak lettek az urai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Itt van a magyar királyi államvasutak egyik fontos határszéli állomása. A lakosok takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A falubeli két templom közül a gör. kath. 1700 körül épült és 1878-ban alaposan javították. A róm. kath. templomot 1903-ban építették. Van itt, a vasúti állomáson kívül, posta és távíró is.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásának székhelye volt.

Az első világháború idején az orosz csapatok 1915. február és május között állomásoztak a városban, ahol jelentős károkat okoztak. Az első csehszlovák köztársaság korszakát magas munkanélküliség jellemezte, ami kivándorlást okozott. A második világháború újabb rombolást hozott a városra. 1960-ig járási székhely volt, ekkor a homonnai járás részévé vált, majd 1996 óta ismét önálló járás székhelye.

Népessége

1910-ben 1561-en lakták, ebből 677 ruszin, 501 német és 255 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 6741 lakosából 3803 szlovák, 2303 ruszin és 413 ukrán volt.

2011-ben 6809 lakosából 2560 szlovák, 2419 ruszin, 646 cigány és 210 ukrán volt.

2021-ben 5965 lakosából 13 (+1) magyar, 3504 (+292) szlovák, 118 (+308) cigány, 1669 (+1164) ruszin, 213 (+6) egyéb és 448 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született 1872-ben Ungerleider Mór magyar üzletember, filmgyáros, moziigazgató, producer, a magyar filmipar megalapítója.
Itt született 1903-ban Orosz László pedagógus, iskolaigazgató, néprajzi valamint helytörténeti kutató és író.
Itt született 1911. június 17-én Andreánszky István szociáldemokrata politikus.
Itt született 1943-ban Ladislav Veliačik szlovák őskoros régész.

Nevezetességei

Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 18. században épült klasszicista stílusban.
Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903-ban épült.
A Szentlélek tiszteletére szentelt ortodox temploma 1949-ben épült.
Andy Warhol Múzeum 1991-ben nyílt meg.

Gazdaság és infrastruktúra

Mezőlaborc városában a legnagyobb hagyományai az üveg- és gépiparnak vannak.

Az üvegiparban 1970 óta a jabloneci cseh üveggyár leányvállalata működött, melynek alkalmazottainak száma elérte a 600 főt. A privatizációt követően az üzem megszűnt. A Glass LPS folytatja a 45 éves hagyományokkal rendelkező üveggyártást Mezőlaborcon és továbbra is gyártja a kristálycsillárokat és csiszolja a tartozékokat.

A gépipari termelést a városban a Transporta nevű gyár honosította meg, majd a Vihorlat vállalat folytatta, amelynek már 1200 alkalmazottja volt. A privatizáció és a gépipari válság hatására az üzem csődbe ment. A gépipari termelést a városban a Kovostroj és Labstroj üzemek folytatják.

Jelentősebb munkáltatók

Glass LPS s.r.o.
Kovostroj a.s.
Labstroj s.r.o.

Foglalkoztatás

A Stropkovi Munkaügyi Hivatal 2009-ben arról számolt be, hogy a Mezőlaborci járásban a regisztrált munkanélküliségi ráta elérte a 20,10%-ot. 2012-ben a munkanélküliségi ráta már közel 23%.