A hajóhoz két végén egy-egy hexagon kapcsolódik, oldalán pedig torony, melyen keresztül vezet ma a főbejárat.[3] Későbbi feljegyzések szerint először a középső kupola állhatott, majd ehhez építették hozzá a szentély és a kórus részeit.[4]
Értékes fa szószéke csavart oszlopokkal és a 4 evangélista alakjával valószínűleg az építés idejéből való.[5] Keresztelőkútját a tudás fája díszítette, fedelén Krisztus keresztelését ábrázoló szoborcsoport volt klasszicista stílusban. Főoltárképét a 18. század elején festették. Mellékoltárai sem biztos, hogy ide készültek eredetileg, hiszen túlnyúlnak a számukra rendelkezésre álló téren. Feltételezhetően a 18. század 20-as éveiből valók.[6] Az állítólag a nagyszombati könnyező Szűzanya képének másolata vélhetően már 1850-ben is a templom leltárában volt.[7]
Fatornyát később az 1810-es évek közepén, esetleg végén emelhették vagy javíthatták,[8] de csak 1847-ben épült falazott torony.[9] Állítólag az újravakolások során megtalálták a korábbi bejáratot is, mely még nem a torony alatt vezetett. A templomot 1875-1876-ban és 1932-33-ban is fölújították. Az előbbi festés idővel tönkrement és az 1906-os jókői epicentrumú földrengés is erősen megrongálta a templomot. Ekkor oszlopdíszeit erős támfalakra cserélték.[10] Az utóbbi alkalommal került ide az új Rieger (2553. sz.) orgona,[11] továbbá Massányi Ödön nyitrai festőművész és Enhoff István[12] keze által[13] új belső festést és színes ólomüveg ablakokat kapott a szentély. Az ablakok a brünniJan Říha műhelyében készültek.[14]Harangjait többször cserélték.[15] Az első világháborúban a nagyharangot beolvasztották, majd 1924-ben Érsekújvárban öntöttek új harangot, illetve a megrepedt kisharangot 1929-ben lecserélték újabbra és felszentelték. A költségekre Simor Mór nagycétényi esperes is áldozott. 1949-ben,[16]1965-ben, 1983-ban, 1994-ben és 2006-2007-ben a templomot ismét fölújították. 2022 novemberében ünnepelték a templom 300 éves évfordulóját.[17]
A templom 1963-tól nemzeti kulturális emlékként van nyilvántartva.[18] A templom műemléki felmérése 1960-ból származik.[19]
A körülötte lévő értékes 18–19. századi eredeti sírkövek az egykor itt élt családok fényét idézik. Sajnos egy részük a temetőrendezések és a halottas ház építése során eltűnt, vagy elpusztult.
Képgaléria
Harangszentelés 1929
1965-ben a felújítás után
A templom oldala és kriptája
A bejárat feletti felirat
Templombelső
Az orgona a karzaton
A szószék és a bal oldali mellékoltár
Az oltár 2009-ben
Szűzanya kegykép
Források
Buday, P. - Csuthy A. 2022: Kostol Všetkých svätých v Pani / A nemespanni Mindenszentek templom / Die Allerheiligenkirche in Paňa / The Church of All Saints in Paňa 1722-2022. Komárno / Komárom
Buday Péter - Csuthy András 2016: Kultúrne pamiatky, malé sakrálne a ďalšie pamiatky obce Paňa / Nemespann műemlékei, szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei. In: Archeologické nálezy a pamiatky Pane a Veľkého Cetína / Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei. Komárom, 58-81.
↑František Pížl 1962: Zoznam pamiatok (nehnuteľných kultúrno-historických) v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 57 az akkor községházaként funkcionáló 19. századi kúriát is még számba vette; 1963 Pamiatky (nehnuteľné) Západoslovenského kraja v štátnych zoznamoch. Bratislava, 81 szerint eredetileg 17. századi reneszánsz építmény; Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II K-R. Bratislava 1977, 368; Hudák, J. 1984: Patrocíniá na Slovensku. Bratislava, 288 - A szerző régebbi templomot is feltételez, lásd lejjebb; Báró Forster Gyula 1905: Magyarország műemlékei II - A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 565.
↑Súpis pamiatok na Slovensku II. Bratislava 1968, 446.
↑1968 Súpis pamiatok Slovenska II K-P. Bratislava, 446.
↑Buday/ Csuthy 2016, 60; Vö. Zuzana Ludiková 2002: A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő 51/1-2, 87; Tüskés Anna 2016: A nagyszombati Szent Miklós székesegyház kegyképének tisztelete. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest, 397-409.
↑lásd Vizy Katalin 1814-es végrendeletét és annak másolatait (ŠA Nitra, fond Szántó, kr. 6/ fasc. A/ 2 etc; SAP, 83. doboz, Jegyzőkönyv 1800-1820, 489-490, 495)
↑Állítólag Bogyó Alajos 1853-1861 között itt rejtette el a kántortanítóval Limbek Dénes 48-as őrnagy szolgálati övét (Bogyó Alajos 1910: Visszaemlékezések az 1848/49-iki szabadságharc idejére. In: Pécsi Figyelő). Limbekből 3 tiszt ismeretes a szabadságharcból, de sem Dénes, sem őrnagy rangú sajnos nem. Le Begh (Limbeck) Dénes százados volt. Vö. Bóna: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
↑A hozzáértést érzékelteti, hogy a 2019-es felújítás alkalmával a bejárattól jobbra lévő támfal megmaradt oszlopfőjét is leverték.
↑Motesíky, Á. 1992: Településlexikon. Magyarok nyomában. Nyitrai járás - Nemespann, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Nyitragerencsér, Nyitrageszte. Hét 1992/19. sz., 13; Iskolatörténeti feljegyzések i.m., 12-13.
↑Legközelebb Nyitrán (Mihály arkangyal kápolna) és Setétkúton vannak munkáik. Říha korábban Benedikt Škardanál dolgozott.
↑A falu harangjára való első említés tudomásunk szerint 1682-ből Hamar Fruzsina végrendeletéből származik (ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond SAP, kr. 76/ fas. 2/ No. 11)
↑Archív Trnavskej arcidiecézy v Trnave, Int. 15/66; F. k. 2/769.