Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Málta helyi tanácsai

Málta közigazgatása 1994 óta a 10 körzet helyett helyi tanácsokból áll, 2000 óta 68 helyi tanácsra oszlik, amiken belül 2010 márciusától még 16 minitanács jött létre. A helyi tanácsokat a népességnek megfelelő létszámú (5 és 11 fő között) testület vezeti, élén a polgármester áll. Bár a máltaiak rendkívül alaposan ismerik a szigeteket, és szinte az ország minden szegletének külön neve van,[1] a helyi tanácsokon kívül jogilag nem tesznek különbséget a települések között.

A helyi tanácsok

Málta közigazgatási reformja az 1993-as Local Councils Act (Helyi tanácsokról szóló törvény) értelmében valósult meg. A britektől örökölt 10 körzet helyett a néhány helyen az 1970-es években kísérleti jelleggel már létezett települési szintű egységeket, helyi tanácsokat (local council) vezettek be. A tanácsok területének meghatározása, és a települések kiválasztása meglehetősen felemásan sikerült, mert a létrejött tanácsok között hatalmas aránytalanságok lettek mind terület (Rabat: 26,6 km² - Isla 0,16 km²), mind lakosság (Birkirkara 21 775 fő - Mdina 258 fő) szempontjából. Ráadásul a létrejött tanácsoknál nagyobb települések sem lettek önálló tanácsok (pl. a többezres Qawra vagy Buġibba), sőt egyes településeket szó szerint középen vágtak ketté a tanácsok határai (pl. St. Andrews, Baħar iċ-Ċagħaq vagy Bidnija), ellenben létrehoztak olyan tanácsokat is, amelyeknek a magja nem egy létező község volt, csupán a szomszédos községektől elvágott részekből állnak (pl. Swieqi).

Az 1994-re megalakult 67 tanácshoz 2000-ben még csatlakozott a Rabatból kiszakított Mtarfa is. A tanácsok működése sem volt zavartalan, másfél évtized alatt a miniszterelnöknek három tanács megbízását is vissza kellett vonnia, mert legalapvetőbb feladataiknak sem tudtak eleget tenni. A rendszert anyagi oldalról is sokat kritizálták, hiszen a 10 körzet kb. 100 munkatársa helyett jelenleg 450-en vesznek részt a tanácsok munkájában.

2010-ben változott a törvény, a minden tanács mellett dolgozó titkár (executive secretary) ettől kezdve nem a tanácsnak, hanem a kormány önkormányzatokért felelős bizottságának felel, így a tanácstól függetlenített titkárok révén fél év alatt kilenc tanácsnál is visszaélésekre derült fény, amelybe négy polgármester azonnal bele is bukott. A törvénymódosítástól a kormány azt várja, hogy a fokozottabb ellenőrzés miatt a tanácsok tagjai háttérbe helyezik a személyes- és pártérdekeket, és a tanácsban végzett feladatuk ellátására koncentrálnak.[2]

A törvény módosítása ezen kívül 16 a helyi tanácsok részét képező helységben részlegesen önálló minitanácsot (mini council) hozott létre,[3] aminek a célja az, hogy a tanács központjától távolabbi, vagy népesebb települések, településrészek a források egy részét mindenképpen helyben hasznosíthassák. A 16 kijelölt település(rész) kiválasztásakor a tanácsok létrehozásakor felmerült problémákat sem sikerült orvosolni, több akár ezer lakosú település ezúttal sem kapott önálló közigazgatást. A választások 2010. március 27-én[4] és június 5-én[5] zajlottak.

Népesség szerint

Málta helyi tanácsai népesség szerint
Rangsor Név Lakosság
1985-ös
népszámlálás		 1995-ös
népszámlálás		 2005-ös
népszámlálás[6]
1. Birkirkara 20 385 21 281 21 775
2. Mosta 12 148 16 754 18 676
3. Qormi 18 256 17 694 16 576
4. Żabbar 12 869 14 138 14 694
5. San Pawl il-Baħar 4 465 7 392 13 619
6. Sliema 14 137 12 906 12 993
7. San Ġwann 8 179 12 011 12 630
8. Naxxar 6 461 9 822 11 947
9. Rabat 12 920 12 995 11 462
10. Żejtun 11 321 11 379 11 425
11. Żebbuġ 9 788 10 398 11 290
12. Fgura 8 254 11 042 11 276
13. Attard 5 681 9 214 10 186
14. Żurrieq 7 984 8 684 9 816
15. Ħamrun 13 682 11 195 9 513
16. Marsaskala 1936 4 770 9 298
17. Paola 11 744 9 400 8 856
18. Birżebbuġa 5 668 7 307 8 668
19. Swieqi[l 1] - 6 721 8 099
20. Siġġiewi 5 864 7 097 7 903
21. San Ġiljan 10 239 7 352 7 667
22. Msida 6 219 6 942 7 623
23. Tarxien 7 016 7 412 7 608
24. Mellieħa 4 525 6 221 7 549
25. Gżira 8 471 7 872 7 086
26. Rabat (Gozo) 5 968 6.524 6 414
27. Valletta 9 340 7 262 6 315
28. Santa Venera 7 827 6 183 6 087
29. Luqa 5 585 6 150 6 028
30. Bormla 7 731 6 085 5 642
31. Marsa 7 953 5 324 5 389
32. Għaxaq 3 655 4 126 4 388
33. Nadur 3 482 3 882 4 181
34. Xagħra 3 202 3 669 3 960
35. Balzan 4 781 3 560 3 859
36. Pietà 4 380 4 307 3 853
37. Dingli 2 047 2 725 3 326
38. Marsaxlokk 2 405 2 857 3 205
39. Iklin[l 2] - 3 098 3 203
40. Santa Luċija 3 208 3 605 3 174
41. Xewkija 2 772 3 128 3 115
42. Isla 4 158 3 528 3 083
43. Mqabba 2 269 2 613 3 021
44. Mġarr 2 188 2 672 2 995
45. Pembroke[l 3] - 2 213 2 916
46. Gudja 2 156 2 882 2 901
47. Kalkara 2 086 2 833 2 871
48. Lija 3 078 2 497 2 779
49. Birgu 3 572 3 069 2 691
50. Għajnsielem 1 809 2 176 2 580
51. Qrendi 2 199 2 344 2 525
52. Mtarfa[l 4] - - 2 396
53. Għargħur 2 321 1 991 2 389
54. Floriana 3 327 2 701 2 246
55. Kirkop 1 559 1 957 2 183
56. Safi 1 323 1 731 1 948
57. Ta’ Xbiex 1 955 1 732 1 846
58. Żebbuġ (Gozo) 1 182 1 446 1 770
59. Sannat 1 309 1 604 1 729
60. Kerċem 1 411 1 557 1 654
61. Qala 1 369 1 492 1 609
62. Xgħajra[l 5] - 685 1 234
63. Għarb 983 1 030 1 160
64. Munxar 507 780 1 019
65. Fontana 836 817 846
66. San Lawrenz 517 552 599
67. Għasri 335 369 417
68. Mdina 421 377 258

Megjegyzések:

  1. ↑ Swieqi 1985-ben még Birkirkara, Għargħur és San Ġiljan része volt
  2. ↑ 1985-ben Iklin még nem létezett
  3. ↑ Pembroke 1986-ban jött létre.
  4. ↑ Mtarfa 2000-ben szakadt el Rabattól.
  5. ↑ Xgħajra 1985-ben még Żabbar része volt.

Terület szerint

Málta helyi tanácsai terület szerint[7]
Rangsor Név Terület (km²-ben)
1. Rabat 26,60
2. Mellieħa 22,64
3. Siġġiewi 19,88
4. Mġarr 16,12
5. San Pawl il-Baħar 14,53
6. Naxxar 11,57
7. Birżebbuġa 9,21
8. Żebbuġ (Málta) 8,66
9. Żurrieq 8,46
10. Qala 7,62
11. Nadur 7,56
12. Xagħra 7,18
13. Xewkija 7,17
14. Mosta 6,78
15. Luqa 6,72
16. Attard 6,64
17. Żebbuġ (Gozo) 5,86
18. Dingli 5,67
19. Għarb 5,49
20. Marsaskala 5,38
21. Żejtun 5,37
22. Żabbar 5,35
23. Qormi 5,03
24. Għajnsielem 5,00
25. Qrendi 4,90
26. Marsaxlokk 4,71
27. Kerċem 4,63
28. San Lawrenz 4,53
29. Għaxaq 3,85
30. Sannat 3,85
31. Rabat (Gozo) 3,57
32. Swieqi 3,05
33. Għasri 2,82
34. Munxar 2,8
35. Marsa 2,76
36. Birkirkara 2,74
37. San Ġwann 2,62
38. Mqabba 2,60
39. Paola 2,50
40. Safi 2,28
41. Gudja 2,25
42. Pembroke 2,30
43. Għargħur 2,02
44. Kalkara 1,76
45. Iklin 1,73
46. Msida 1,70
47. San Ġiljan 1,61
48. Sliema 1,30
49. Fgura 1,14
50. Kirkop 1,14
51. Lija 1,10
52. Ħamrun 1,05
53. Gżira 0,97
54. Xgħajra 0,97
55. Floriana 0,94
56. Bormla 0,91
57. Santa Venera 0,91
58. Mdina 0,89
59. Tarxien 0,88
60. Valletta 0,84
61. Mtarfa 0,73
62. Santa Luċija (Malta) 0,72
63. Balzan 0,60
64. Birgu 0,52
65. Fontana 0,47
66. Pietà 0,45
67. Ta' Xbiex 0,29
68. Isla 0,16

Testvérvárosi kapcsolatok

Málta helyi tanácsainak jelenlegi testvérvárosi kapcsolatai:[8]

Helyi tanács Testvérváros Ország Megállapodás éve
Attard Pieve Emanuele Olaszország 2004
Birkirkara Grossetto Olaszország 2002
Sorrento Olaszország
Dingli Petrosino Olaszország
Għajnsielem Tolfa Olaszország 2003
Għarb Gerano Olaszország 2002
Għargħur Castione della Presolana
Gżira Glyfada Görögország 2000
Wałbrzych Lengyelország 2000
Ħamrun Scilla Olaszország
Carpineto Olaszország
Isla Cassino Olaszország 2003
Kalkara Crespellano Olaszország
Kerċem Orvieto Olaszország 2003
Kirkop Rousset Franciaország 1995
Marsa Bridgewater Egyesült Királyság 2006
Marsaxlokk Cadeo Olaszország 2004
Mellieħa Adenau Németország 1996
Mosta Milbrae Amerikai Egyesült Államok 1996
Ragusa Olaszország 2004
Munxar Ragalna Olaszország 2003
Nadur Cicciano Olaszország 2000
Baveno Olaszország 2003
Paola Paola, KS Amerikai Egyesült Államok
Pembroke Pembroke Town Wales, Egyesült Királyság 2002
Pembroke Dock Town Wales, Egyesült Királyság 2002
Roccalumera Olaszország 2006
Qala Santa Marina Salina Olaszország 2001
Lanciano Olaszország
Rabat (Málta) Tarquinia Olaszország 2002
Rabat (Gozo) Palermo Olaszország 2003
Cittadella Olaszország
San Ġiljan Milazzo Olaszország
San Ġwann Monreale Olaszország 2002
San Lawrenz Colle Umberto Olaszország 2005
Sannat Montefiascone Olaszország
Pisoniano Olaszország
Santa Luċija (Malta) Jincsang Kína 2000
Carlentini Olaszország 2006
Gabiano Olaszország 2008
Siġġiewi Vittoria Olaszország 2003
Sliema Les Sables-d’Olonne Franciaország 2005
Swieqi Taormina Olaszország 2000
Ta' Xbiex Pescara Olaszország 1997
Heliopoli Görögország 2004
Tarxien Ovindoldi Olaszország 2005
Xagħra Offida Olaszország 2003
Xewkija Castelvenere Olaszország 2002
Żabbar Villabate Olaszország 1997
Żebbuġ (Málta) Agira Olaszország 1997
Żebbuġ (Gozo) Maletto Olaszország 2002
Żejtun Tocina Spanyolország 2004
Celano Olaszország
Żurrieq Morphu Ciprus 2000
Borgo Maggiore San Marino 2000

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ List of localities in Malta (angol nyelven). Academic dictionaries and encyclopedias. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
  2. ↑ Xuereb, Matthew. „Fasten your seatbelt, councils are encountering ‘turbulence’”, Times of Malta, 2010. szeptember 4.. [2010. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ „16 localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 16.. [2010. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  4. ↑ „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ „Second set of administrative committee elections in June”, Times of Malta, 2010. április 29.. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat]. Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.] 
  7. ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat] (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.] 
  8. ↑ Twinnings (angol nyelven). Ministry for Justice and Home Affairs. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)

Források
Kembali kehalaman sebelumnya