Mű Cassiopeiae

μ Cassiopeiae
Más jelölések	30 Cas, BD+54 223, FK5 1030, GSC 3673-1929, HD 6582, HIP 5336, HR 321, PPM 26046, SAO 22024, STT 551, CCDM 01080+5455A, IDS 01016+5427, WDS 01083+5455, NSV 405[1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép	Kassziopeia
Epocha	J2000,0
Rektaszcenzió	01h 08m 16,3942s[1]
Deklináció	+54° 55′ 13,221″[1]
Távolság	24,63[2] fé, 7,55[1] pc
Látszólagos fényesség	5,12[1]
Abszolút fényesség	5,7794[2]
Színkép típusa	G5Vb[1]
Pályaadatok
Évi parallaxis	0,13242"[1]
Radiális sebesség	-97,2 km/s[1]
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	3,4219 "/év[1]
deklinációban	-1,60035 "/év[1]
teljes sajátmozgás	3,7776 "/év
égi iránya	115,06°
Fizikai adatok
Tömeg	1,2×1030 kg, 0,60 M☉
Luminozitás	0,4057[2] L☉
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség ${\displaystyle v_{\mathrm {e} }\cdot \sin i}$	2,4 km/s[3]

A μ Cassiopeiae a Kassziopeia csillagkép egyik halvány fősorozati csillaga, a Napunknál kisebb sárga törpe. Távolsága 24,63 fényév.

A csillag Bayer szerinti jele μ, Flamsteed listájában 30-as sorszáma van. Arab eredetű neve, a Marfak ma már ritkán használatos. Felszíni hőmérséklete és luminozitása a Napénál kisebb. Ebből kifolyólag - bár közel van hozzánk - szabad szemmel csak fényszennyezéstől mentes, sötét égen látható. Távcsöves megfigyelésével megállapították, hogy sajátmozgása jelentős, majdnem eléri az évi 4 ívmásodpercet.

Amikor a Kassziopeia csillagkép felső delelésben van, azaz M alakot mutat, akkor a közepétől felfelé a zenit irányában, attól mintegy 7 fokra található a μ Cas, az 1 magnitúdóval fényesebb θ Cas-tól fél fokkal NyÉNy-i irányban. A csillagkép α-γ-δ-θ(μ) csillagai egy szabályos paralelogrammát alkotnak.

A csillagnak vizuális észlelés szerint közeli társai nincsenek. Otto Struve 1832-ben 50″ távolságban egy 13^m-s (F betűjelű), 276″ (4,5 ívperc) távolságban egy 11,3^m-s (B betűjelű) kísérőt mért. Az előbbit 1854-ben még egyszer mérték, azután a főcsillag távolodása folytán elvesztette jelentőségét. A B komponensről 1998-cal bezárólag összesen 14 mérés található a WDS adatbázisában, ahol e két pár az STT 551 nevet viseli.

Sherburne Wesley Burnham, kettőscsillagokkal foglalkozó neves amerikai csillagász az 1900-as évek elején kezdte vizsgálni a nagy sajátmozgású csillagokat: a μ Cas 1907-ben került sorra. Az E betűjelű 12,3^m fényességű csillagot 87,7″ távolságúnak mérte, róla azóta sem született több mérés. A kicsivel fényesebb, 12^m-s C komponens 205,8″ távolságban található. Érdekessége, hogy nagyobb nagyítás két csillagra bontja. amelyek egymástól 4,2″ távolságban vannak: ez a CD pár, amelynek egy további mérése ismert 1998-ból. A kettősség okozza azt, hogy a GSC katalógusban non-star objektumként szerepel. Az AC, CD és AE párok BUP 14 néven ismertek.^[4]

Az alábbi térkép­részlet bemutatja a μ Cas megtett útját 1830 és 2000 között a környezethez viszonyítva (az „s” jelű csillag nem katalogizált, de amatőr megfigyelése van), a táblázat pedig felsorolja a mért halványabb csillagokat és a rájuk vonatkozó paraméterek változását.

A felsorolt optikai kísérők mellett a csillagnak van egy fizikai társa is. 1973-ban W.C. Wickes fedezte fel a nagyon közeli, 10,7^m fényességű társat, így a megfelelő katalógu­sokban WCK 1 Aa,Ab névkóddal található meg. A Drummond és munkatársai által számított pályát 1995-ben publikálták, amely szerint a keringési periódus 21,7 év. 2011-ben a kompo­nensek szög­távolsága 1,48″, és szorosodik.^[5]

Feltételezett változócsillag, 5,15-5,21^m között változó fényességgel.^[6]

• Egy nagy sajátmozgású csillag, a μ Cas