M–SHORAD

M-SHORAD
M-SHORAD menetoszlop egy litvániai NATO-gyakorlaton
Típus	kis hatótávolságú önjáró légvédelmi rendszer
Fejlesztő ország	Amerikai Egyesült Államok
Harctéri alkalmazás
Alkalmazó országok	Amerikai Egyesült Államok
Gyártó	Leonardo DRS L3 Harris Northrop-Grumman
Általános tulajdonságok
Személyzet	3 fő
Páncélzat és fegyverzet
Elsődleges fegyverzet	30 mm-es XM914
Másodlagos fegyverzet	4 Stinger és 2 Hellfire rakéta

Az M-SHORAD (Maneuver-Short Range Air Defense) egy kis hatótávolságú önjáró légvédelmi rendszer amelyet az amerikai hadsereg számára fejlesztett ki a Leonardo DRS vállalat. A hidegháború végével az amerikai hadsereg kis hatótávolságú légvédelmi képessége is leépült: az M163 önjáró légvédelmi gépágyúk és M6 Linebacker légvédelmi harcjárművek kivonásra kerültek a 2000-es évekre, 2020-as évek elejére csupán a gyengén páncélozott Avanger légvédelmi járművek maradtak rendszerben erre a feladatkörre. Ennek a hiányosságnak a megszüntetésére született meg az M-SHORAD rendszer, amely egy Stryker A1 8x8-as páncélozott harcjárműre épül. Fegyverzete egy XM914 típusú gépágyúból, négy Stinger rakétából, valamint két Hellfire rakétából áll. A tűzvezetést elektrooptikai eszközök mellett egy AESA antennákkal felszerelt radarrendszer is segíti. A rendszer kiemelt feladata a drónok (UAS/UAV) elleni védekezés, amelyre elsősorban a gépágyú szolgál, amelyhez 2025-től programozható időzített és közelségi gyújtós lőszer is rendelkezésre áll majd a gyártó szerint.^[1][2]

• 
  A M-SHORAD fegyverzete - a kerek "tányérok" az AESA radar antennái
• 
  Potenciális ellenfelek: M-SHORAD és egy Mi-24 harci helikopter
• 
  M-SHORAD szemből
• 
  M-SHORAD menetben