Édesapja, Németh Béla (1883–1948) nagybányaigimnáziumi tanár, édesanyja Prohászka Ilona (1889–1983) volt.[1] Amadé nagyszülei Németh Mihály (1843–1925), nagybányai banktisztviselő és Strudl Anna voltak.
Németh Amadé a Zeneakadémián tanult 1940 és 1944, majd 1949 és 1952 között. Tanárai: Kókai Rezső (zeneszerzés), Unger Ernő (karmesterképző). 1940–1952 között az Operaház korrepetitora, 1952-től 1983-as nyugdíjazásáig karmestere. Ezzel párhuzamosan 1953-tól 1956-ig a Gördülő Opera művészeti vezetője, 1966-tól az Operaház helyettes, 1967-től 1971 vezető karigazgatója, 1971-től 1983-ig újra helyettes kórusvezető. 1956–1971 között a Fővárosi Tanács Szimfonikus Zenekarának is vezetője. 1960-tól 1978-ig a Genti Királyi Opera állandó vendégdirigense. Aktív muzsikusi munkája mellett kiterjedt zenetörténészi, zeneírói tevékenységet is folytatott. Kutatásai középpontjában a 19. századi magyar operatörténet, az Erkel-család élete állt.
Fia Dr. Németh György (1956–), magyar ókortörténész, klasszika-filológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora.
Lélekvesztő (Opera egy felvonásban. Librettó: Abody Béla.)
Villon (Ballada-opera három felvonásban. Librettó: Bart Lotigiers. Ősbemutató: Gent, Királyi Opera, 1974. február 10.; magyarországi bemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1977. április 15.)
A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. (Budapest, 1987. Zeneműkiadó. ISBN 9633306302)
Az Erkelek a magyar zenében. Az Erkel-család szerepe a magyar zenei művelődésben (Békéscsaba, 1987. Békés Megyei Tanács VB tud.-koordinációs szakbizottsága. ISBN 9630325608).
A magyar opera története, 1785–2000 (H. n., 2000. Anno Kiadó ISBN 9633750954)
Hangszerek és zenekarok kézikönyve
Operakalauz – másként, gyermekeknek, fiataloknak és minden érdeklődőnek
A magyar operett története. (H. n., 2002. Anno Kiadó ISBN 9633750806)
.jpg)
