Nitrózamin

Nem tévesztendő össze a következővel: nitroamin.

A nitrózaminok R¹N(−R²)−N=O szerkezettel leírható, többségükben rákkeltÅ‘ hatású vegyületek, melyek felhasználásra kerülnek a kozmetikumokban, a rovarirtókban és a legtöbb gumiból készült termékben.

SzobahÅ‘mérsékleten általában folyadék vagy szilárd halmazállapotú anyagok. Sűrűségük 0,9–1,2 g/cm³ közötti. Az N−N=O csoport jelenléte miatt vízben és más poláris oldószerekben jól oldódnak.^[1]

Élelmiszerekben nitritekből és szekunder aminokból keletkezhetnek, utóbbiak a fehérjékben fordulnak elő. Képződésük csak bizonyos körülmények között, erősen savas közegben megy végbe – ilyen például az emberi gyomorban található. A magas hőmérséklet – például sütés – is elősegítheti keletkezésüket. A nitrózaminok jelenlétét a Liebermann-féle nitrozoreakcióval lehet kimutatni^[2] (nem keverendő össze az egyéb Liebermann-reakciókkal).

Savas körülmények között a nitrition salétromossavat (HNO₂) képez, mely protonálódást követÅ‘en N≡O⁺ nitrozónium kationra és vízre bomlik:

H₂NO₂⁺ = H₂O + NO⁺

A nitrozóniumion aminnal reagálva nitrózamint képez.^[3]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrosamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztÅ‘it annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzÅ‘i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplÅ‘ információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrosamine című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztÅ‘it annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzÅ‘i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplÅ‘ információk forrásmegjelöléseként.

• Nitraminok, R₂N−NO₂ képletű vegyületek