Nyugat-Új-Guinea, vagy helyi nevénː Pápua, Új-Guinea szigetének indonéz része. Mivel a szigetet is Pápuának nevezik, a régiót néha Nyugat-Pápua néven hívják. Pápua Új-Guinea független államától nyugatra fekszik, ez az egyetlen indonéz terület, amely Óceániában található.
A térség napjainkig vita tárgyát képezi, ugyanis helyi függetlenségi csoportok el akarnak szakadni Indonéziától. 1961-ben kikiáltották a Nyugat–Pápua Köztársaságot. Legutóbb 2017-ben történtek véres összetűzések. Az évtizedek óta zajló harcok becslések szerint 100 ezer ember életét követelték. A terület függetlenségét Vanuatu és a Salamon-szigetek támogatják, Pápua Új-Guinea viszont nem.
Ráadásul a területen nem egy, hanem különféle függetlenségi mozgalmak működnek. Az egyik hagyományosan egy melanéz (pápua) állam megteremtésére törekszik,[1] Van azonban az Indonéziából betelepült embereknek is függetlenségi mozgalmuk, amely kétféle elképzelés szerint oszlik meg: vagy egy maláj-indonéz vezetésű Nyugat-Új-Guineát akar,[2] vagy pedig a közösségüket a pápuáktól külön szakítva hozna létre saját államot.[3]
Neve
A hivatalos neve többször változottː Holland Új-Guinea (1895–1962), Nyugat-Új-Guinea (1962–63), Nyugat-Irian (vagy Irian Barat) (1963–73), Irian Jaya (1973–2002), és Pápua (2002–napjainkig).[4]
Földrajz
Természetföldrajz
A Németországnál nagyobb Nyugat-Új-Guinea partvidéke sok helyen mocsaras, belseje magas hegyvidék, 5000 m-t megközelítő csúcsokkal. A legmagasabb pontja kb. 4884 m (Puncak Jaya). A 2010-es években a régió jelentős része még trópusi esőerdőkkel fedett.
A fő gazdasági ágazatok a mezőgazdaság, halászat, kőolajkitermelés, bányászat. Réz-, nikkel-, arany-, ezüstérceket bányásznak itt.[5]
A legnagyobb folyókː Mamberamo (1175 km), Digul (853 km), Waipoga (570 km) és Pulau (403 km).
Az éghajlata trópusi, illetve magas hegyvidéki. Az éves csapadékmennyiség 2000 és 10 000 mm között alakul.
Társadalom
A lakosság száma 4,4 millió fő volt 2014-ben, a népsűrűség 10 fő/km². A lakosok zöme eredetileg melanéziai volt, de az áttelepítések miatt ma már az indonéz eredetűek kerültek túlsúlyba. Vallásilag keresztények és muszlimok. A belső, főleg dzsungel és hegyek borította területen továbbra is a pápua őslakosság az uralkodó etnikum, míg az indonéz telepesek a partmenti régiókban vannak jelen. Jelentős a száma az indonéz-őslakos vegyesházasságokból származóknak, akik különálló csoportot alkotnak.[6] Nagyon sok őslakos törzset és nyelvet fenyeget a teljes kihalás veszélye.
Több száz törzsi nyelvet beszélnek a régióban, ezek közül a legfontosabbak a dani, jali (jalè), ekari és a biak.
A legnagyobb város Jayapura az északi parton. További nagyobb településekː Biak, Sorong, Manokwari, Fakfak, Merauke, Timika, Kuala Kencana, Tembagapura, Wamena.
Adminisztráció
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Nyugat-Új-Guinea két tartományra és ezeken belül kormányzóságokra (kabupaten) és 1-1 városra (kota) van felosztva. Ezekː
Pápua
Asmat; Biak-Numfor; Boven Digoel; Deiyai; Dogiyai; Intan Jaya; Jayapura; Jayawijaya; Keerom; Közép-Mamberamo; Lanny Jaya; Mamberamo Raya; Mappi; Merauke; Mimika; Nabire; Nduga; Paniai; Pegunungan Bintang; Puncak; Puncak Jaya; Sarmi; Supiori; Tolikara; Waropen; Yahukimo; Yalimo és Yapen-szigetek. A városː Jayapura, a legnagyobb település Nyugat-Új-Guineában.
Nyugat-Pápua (régebbi nevén Nyugat-Irian Jaya)
Arfak-hegység; Fakfak; Kaimana; Manokwari; Maybrat; Raja Ampat; Sorong; Dél-Manokwari; Dél-Sorong; Tambrauw; Teluk Bintuni és Teluk Wondama. A város Sorong, amely a kormányzóságokkal egyenlő rangot visel, a legnagyobb város a tartományban, de a tartomány székhelye jelenleg Manokwari.
A kormányzóságokat további kerületekre (kecamatan) osztották fel.
Turizmus
Külföldiek között népszerűek a búvármerülések, a madármegfigyelés, a sertésfesztiválok az őshonos törzseknél, a dzsungel-túrák és a hegymászás.
A beutazás szigorúan szabályozott. A turistáknak rendőri engedélyt kell kérniük (Surat Jalan) a belföldi célállomások meglátogatásához. Az út minden helyét pontosan be kell írni.
↑Peter King (2004): West Papua & Indonesia since Suharto: independence, autonomy or chaos?. Sydney: University of New South Wales Press. ISBN 9780868406763
Ez a szócikk részben vagy egészben a Western New Guinea című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Westneuguinea című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.