Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Nyugati Hszia-dinasztia

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Nyugati Hszia Birodalom
西夏 Hszi Hszia
történelmi
1038 – 1227
A Nyugati Hszia (Xia) Birodalom és két szomszédja, a kínai Szung (Song)-dinasztia és a kitaj Liao-dinasztia 1111 körül
A Nyugati Hszia Birodalom és két szomszédja, a kínai Szung-dinasztia és a kitaj Liao-dinasztia 1111 körül
Általános adatok
FővárosaHszingcsing
Területkb. 800 000 km²
Népességkb. 3 000 000 fő
Hivatalos nyelvektangut, kínai
Vallásbuddhizmus
Államvallásbuddhizmus
Kormányzat
Államformamonarchia
Uralkodócsászár
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Western Xia Dynasty|Nyugati Hszia Birodalom
西夏 Hszi Hszia)
]] témájú médiaállományokat.

A Nyugati Hszia (kínaiul: 西夏; pinyin: Xī Xià; Wade–Giles: Hsi Hsia), vagy Hszi Hszia Birodalom, illetve a Tangut Birodalom 1038-tól 1227-ig létezett önálló államszervezet volt Kína északnyugati régiójában a mai Ninghszia, Kanszu tartományok, valamint Csinghaj keleti, Senhszi északi, Hszincsiang északkeleti, valamint Belső-Mongólia délnyugati és Külső-Mongólia déli területein, mintegy nyolcszázezer négyzetkilométer kiterjedésben.[1][2][3]

A tangutokra és államukra a korabeli tibeti történeti művekben minyak néven hivatkoztak.[4] A hagyományos kínai történetírás és a modern történeti emlékezet tévesen hajlamos kínai dinasztiaként számontartani.

A birodalom fennállása során a legjelentősebb kereskedelmi útvonal, a selyemút egy igen fontos szakasza felett gyakorolt ellenőrzést. Az önálló írásbeliséggel és magas színvonalú műveltséggel rendelkező birodalom erős és hatékony hadsereggel rendelkezett, melynek már részét képezte a tüzérség is.[5]

A Nyugati Hszia állam pusztulását a mongol invázió okozta 1227-ben.

Elnevezése

A birodalom elnevezése saját, tangut nyelven "" volt, amelynek nyelvtörténetileg rekonstruált kiejtése: *phiow1-bjij2-lhjij-lhjij2; az elnevezés szó szerinti jelentése: „Tiszta, magas és hatalmas Hszia állam”. Kínaiul: Paj kao ta Hszia kuo (白高大夏國). Más néven "mjɨ-njaa" vagy "khjɨ-dwuu-lhjij" (萬秘國) hivatkoztak magukra. A régió tangutok néven is ismert volt, a tibetiek pedig minyakként emlegették.[4][6]

A „Nyugati Hszia” kifejezés valójában a birodalom kínai krónikákban is feljegyzett hivatalos nevének fordítása, amely arra utal, hogy az államalakulat a Sárga-folyó nyugati oldalán helyezkedett el, szemben a keleti oldalon berendezkedett Liao (916-1125) és Csin (1115-1234) államokkal. Az angolul használt „tangut” kifejezés az ország mongol, tangghut (taŋɣud) elnevezéséből származik. Sokan úgy vélik, hogy ez a szó, a kínai krónikákban feljegyzett, a területen korábban élt tanghsziang (党項) népcsoport nevéből származik. A magyar szakirodalomban is gyakorta a tangut néven hivatkoznak mind a népre, mint pedig a birodalomra. Ebből származik a modern tangutológia (angolul: tangutology) kifejezés is, amely a kínai Nyugati Hszia birodalom nyelvét, műveltségét, történelmet stb. vizsgálja.

Megalapítása

A Nyugati Hszia területein eredetileg a tujühun (吐谷渾) nép, feltehetően valamilyen proto-mongol nyelvet beszélő topa (拓拔; más néven: tagbacsok) klánja rendezkedett be és alapított államot hszienpej (鮮卑) néven. Miután a tibetiek 670-ben elpusztították a tujühunokat, a Tanghsziangbeli csiangokat irányító egyik herceg, bizonyos To-pa Cse-ce (拓跋赤辭) meghódolt a Tang-háznak, amely cserébe a Li (李) császári családnevet adományozta neki. Tang-dinasztia uralkodásának vége felé, a topák csapatokkal segítettek leverni a Huang Csao-féle lázadást (874-884). A Tang kormány 881-ben cserében megbízta őket a Senhszi tartomány északi részén fekvő Hszia területek felügyeletével. A Tang-ház 907-ben bekövetkezett bukását követően, a tupák nyíltan szembeszálltak a Szung-házzal, 982-ben kikiáltották függetlenségüket, 1038-ban pedig a Nyugati Hszia birodalmat.

A Nyugati Hszia állam megalapítása ugyan 982-re tehető és Li Csi-csien (李繼遷) nevéhez köthető, de önálló állammá majd csak fia Li Jüan-hao (李元昊) tette 1038-ban. Ő egyébként annak a Li Tö-mingnek volt a fia, aki elrendelte az önálló tangut írás kidolgozását és bevezetését. Li Jüan-hao Csing-cung (景宗) néven császárrá kiáltotta ki magát, ezzel is kifejezve a kínai Szung birodalomtól való függetlenségét, illetve a vele egyenrangú voltát. A Szung-ház csak a terület kormányzójaként ismerte el Li Jüan-hao-t, de vitatta a „császári” cím használatát. A két állam között a hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1043-ban indultak meg, amikor is tangut uralkodó fogadta a kínai császár követeit.

Korai történelem

Csing-cung halálát követően, 1048-ban az akkor két esztendős Ji-cung lett a császár, aki helyett régensként az anyja gyakorolta a hatalmat. Ji-cung uralkodása idején a Nyugati Hszi hadjáratot indított a Liao-dinasztia ellen azzal a céllal, hogy vazallus államává tegye. Ji-cung halálát követően testvére, Huj-cung lett a császár, de a hatalom továbbra is az anyjuk kezében összpontosult. Ekkor került sor a Szung-dinasztia elleni támadásra, amely azonban sikertelen volt. Huj-cungot fia, Csung-cung követte a trónon, de a régens továbbra is a nagyanyja (Huj-cung anyja) maradt. A dinasztia ekkor újabb támadást indított a Liao- és a Szung-dinasztia ellen.

1115-ben megalakult a dzsürcsi Csin-dinasztia, aminek következményeképpen 1123-ban a Liao császár Nyugati Hszia-ba menekült. Csung-cung uralkodásának idején Csin a Liao államot és Nyugati Hsziat is vazallus államává szerette volna tenni. Az államot majd csak Zsen-cung császár idején sikerült stabilizálni. Ekkora tehető, hogy a tangutuk kidolgozták a saját írásrendszerüket is.[4][7]

A feljegyzések szerint a Nyugati Hszia államigazgatásában tibeti, ujgur, han kínai és tangut hivatalnokok, tisztviselők egyaránt szolgáltak.[8] Hivatalos államvallásnak a vadzsrajána buddhizmust tették meg.[9][10][11]

Gazdasága

A Nyugati Hszia alapvetően az állattenyésztők és a kereskedők birodalma maradt.[12] Mivel az Ordosztól és Kanszu, Senhszi tartományok területén elhelyezkedő birodalom sivatagot, sztyeppét, oázisokat és mezőgazdasági művelés alatt álló területeket egyaránt magába foglalt, alapvető volt a ló- és juhtenyésztés, illetve leginkább a kínai lakosság által folytatott búza-, árpa- és kölestermesztés. Ennek ellenére a kereskedelemnek mindvégig központi szerepe maradt, hiszen a birodalom tartotta ellenőrzése alatt a Szung birodalom és Közép-Ázsia között bonyolódó kereskedelmi útvonalakat. Nyugati Hszia legjelentősebb kereskedelmi partnere természetesen maga a Szung állam maradt. A kereskedelem zömében a közös határon létesített piacokon zajlott, ahol a tangutok az olyan árucikkeikért, mint a ló, az ökör, a teve, a juh, a méhviasz, a szőnyeg és a takarmány selymet, tömjént, orvosságokat, kerámiákat és lakkárút kaptak cserébe a kínaiaktól.[12] A birodalom gazdaságának fejlődéséhez azonban nagyban hozzájárult a csempészet is, elsősorban a kínai sóé. A Szung-dinasztiának nem volt elég ereje véget vetni a tangutok rendszeres betöréseinek, ezért 1044-ben békeszerződést kötött velük, amelynek fejében évi 135 ezer vég selymet, 72 ezer uncia ezüstöt és mintegy 14 ezer kilogramm teát volt kénytelen fizetni a tangut udvarnak.[12]

A mongol hódítás

Zsen-cung halálát követően Huan-cung lett a császár. Ekkorra tehető, hogy Dzsingisz kán egyesítette a mongol törzseket, akiknek a nyugati terjeszkedési szándéka egyre nagyobb fenyegetést jelentett Nyugati Hszia számára.[13] A 13. század elejétől kezdve a tangutok állama szembesülni kényszerült a mongolok első betöréseivel. A tangutok 1225-ben szövetségre léptek ugyan a mongolokkal a Csin birodalom ellen, de ez sem menthette meg őket a pusztulástól. Dzsingisz kán hadai 1227-ben megsemmisítették a Nyugati Hszia birodalmat.[12]

A Nyugati Hszia uralkodói

450 évvel azután, hogy a tangut birodalom megsemmisült, „Tenduc vagy Tangut királyság” néven néhány európai térképen még mindig látható volt, mint Kína északnyugati szomszédja.
Uralkodói név Posztumusz név Személyes név Uralkodás ideje
Csing-cung 景宗 Vu-lie-ti 武烈帝 Li Jüan-hao 李元昊 1038-1048
Ji-cung 毅宗 Csao-jing-ti 昭英帝 Li Liang-co 李諒祚 1048-1067
Huj-cung 惠宗 Kang-csing-ti 康靖帝 Li Ping-csang 李秉常[14][15] 1067-1086
Csung-cung 崇宗 Seng-ven-ti 聖文帝 Li Csien-sun 李乾順[16][17] 1086-1139
Zsen-cung 仁宗 Seng-csen-ti 聖禎帝 Li Zsen-hsziao 李仁孝[18] 1139-1193
Huan-cung 桓宗 Csao-csien-ti 昭簡帝 Li Csun-ju 李純佑 1193-1206
Hsziang-cung 襄宗 Csing-mu-ti 敬穆帝 Li An-csüan 李安全 1206-1211
Sen-cung 神宗 Jing-ven-ti 英文帝 Li Cun-hszü 李遵頊 1211-1223
Hszien-cung 獻宗 nincs Li Dö-vang 李德旺[19][20][21] 1223-1226
Mo-ti 末帝 nincs Li Hszien 李晛 1226-1227

Jegyzetek

  1. ↑ Wang, Tianshun [王天顺] (1993).
  2. ↑ Bian, Ren [边人] (2005).
  3. ↑ Li, Fanwen [李范文] (2005).
  4. ↑ a b c Stein (1972), pp. 70–71.
  5. ↑ Qin, Wenzhong [秦文忠], Zhou Haitao [周海涛] and Qin Ling [秦岭] (1998).
  6. ↑ Dorje (1999), p. 444.
  7. ↑ Leffman, et al. (2005), p. 988.
  8. ↑ Yang, Shao-yun. Fan and Han: The Origins and Uses of a Conceptual Dichotomy in Mid-Imperial China, ca. 500-1200, Political Strategies of Identity Building in Non-Han Empires in China. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 24. o. (2014) 
  9. ↑ Michal Biran. The Empire of the Qara Khitai in Eurasian History: Between China and the Islamic World. Cambridge University Press, 164–. o. (2005. szeptember 15.). ISBN 978-0-521-84226-6 
  10. ↑ Dunnell, Ruth W.. Tanguts and the Tangut State of Ta Hsia. Princeton University (1983) 
  11. ↑ 洪, 皓. 松漠紀聞 
  12. ↑ a b c d Gernet (2001), p. 281.
  13. ↑ Lü, Jianfu [呂建福], 2002.
  14. ↑ Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland. Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain & Ireland. Cambridge University Press for the Royal Asiatic Society, 463–. o. (1883) 
  15. ↑ Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 463–. o. (1883) 
  16. ↑ Karl-Heinz Golzio. Kings, khans, and other rulers of early Central Asia: chronological tables. In Kommission bei E.J. Brill, 68. o. (1984) 
  17. ↑ The Cambridge History of China: Volume 6, Alien Regimes and Border States, 907-1368. Cambridge University Press, 818–. o. (1994). ISBN 978-0-521-24331-5 
  18. ↑ The Cambridge History of China: Volume 6, Alien Regimes and Border States, 907-1368. Cambridge University Press, xxiii–. o. (1994). ISBN 978-0-521-24331-5 
  19. ↑ Chris Peers. Genghis Khan and the Mongol War Machine. Pen and Sword, 149–. o. (2015. március 31.). ISBN 978-1-4738-5382-9 
  20. ↑ Mongolia Society. Occasional papers. Mongolia Society, 25-26. o. (2002) 
  21. ↑ Luc Kwanten. Imperial Nomads: A History of Central Asia, 500-1500. University of Pennsylvania Press, 123. o. (1979. január 1.). ISBN 978-0-8122-7750-0 

Források

  • Dorje, Gyurme (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan. Footprint Handbooks, Bath, England. ISBN 1-900949-33-4.
  • Jacques Gernet (2001). A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó 2001. ISBN 963 389 111 6
  • Leffman, David, et al. (2005). The Rough Guide to China. 4th Edition. Rough Guides, New York, London, Delhi. ISBN 978-1-84353-479-2.
  • Luc Kwanten. "Chingis Kan's Conquest of Tibet, Myth or Reality". Journal of Asian History 8.1 (1974): 17–23.
  • Ferenczy, Mary: "The Formation of Tangut Statehood as Seen by Chinese Historiographers". In: Louis Ligeti (editor): Tibetan and Buddhist Studies Commemorating the 200th Anniversary of the Birth of Alexander Csoma de Körös. Vol. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest 1984, ISBN 963-05-3902-0, p. 241–249.
  • Stein, R. A. (1972). Tibetan Civilization. Faber and Faber. London and Stanford University Press. ISBN 0-8047-0806-1 (cloth); ISBN 0-8047-0901-7 (paper).
  • Mote, F. W. (1999). ‘’Imperial China: 900–1800’’. Cambridge, Mass. : Harvard University Press. ISBN 0-674-01212-7.

Kapcsolódó szócikkek

Read other articles:

Asparagus

Species of flowering plant in the family Asparagaceae Wild asparagus redirects here. For the band, see Wild Asparagus. For other uses, see Asparagus (disambiguation). Asparagus A bundle of cultivated asparagus Conservation status Least Concern (IUCN 3.1)[1] Scientific classification Kingdom: Plantae Clade: Tracheophytes Clade: Angiosperms Clade: Monocots Order: Asparagales Family: Asparagaceae Subfamily: Asparagoideae Genus: Asparagus Species: A. officinalis Binomial name As...

 

العلاقات المغربية الغواتيمالية

العلاقات المغربية الغواتيمالية المغرب غواتيمالا   المغرب   غواتيمالا تعديل مصدري - تعديل   العلاقات المغربية الغواتيمالية هي العلاقات الثنائية التي تجمع بين المغرب وغواتيمالا.[1][2][3][4][5] مقارنة بين البلدين هذه مقارنة عامة ومرجعية للدولتين:

 

حارة 22 مايو (صنعاء)

يفتقر محتوى هذه المقالة إلى الاستشهاد بمصادر. فضلاً، ساهم في تطوير هذه المقالة من خلال إضافة مصادر موثوق بها. أي معلومات غير موثقة يمكن التشكيك بها وإزالتها. (ديسمبر 2018) 22 مايو  - حارة -  تقسيم إداري البلد  اليمن المحافظة محافظة أمانة العاصمة المديرية مديرية بني �...

Ruß

Dieser Artikel beschreibt primär die industrielle Chemikalie Industrieruß (Carbon Black) und infolge der umgangssprachlichen Verwendung des Begriffs „Ruß“ das Verbrennungsprodukt Ruß. Für weitere Bedeutungen von Ruß oder Russ siehe Russ. Verrußte Dobbertiner Klosterkirche (1991) Ruß (von ahd. ruos, dunkel-, schmutzfarben) ist ein schwarzer, pulverförmiger Feststoff, der je nach Qualität und Verwendung zu 80 % bis 99,5 % aus Kohlenstoff besteht. Ruß bezeichnet umgangss...

 

Maurice Ravel

Ravel ist eine Weiterleitung auf diesen Artikel. Weitere Bedeutungen sind unter Ravel (Begriffsklärung) aufgeführt. Maurice Ravel (1925) Joseph-Maurice Ravel (* 7. März 1875 in Ciboure; † 28. Dezember 1937 in Paris) war ein französischer Komponist und neben Claude Debussy Hauptvertreter des Impressionismus in der Musik. Sein bekanntestes Werk ist das ursprünglich als Ballettmusik konzipierte Orchesterstück Boléro. Inhaltsverzeichnis 1 Leben 1.1 Herkunft 1.2 Jugendjahre 1.3 Les Apache...

 

Юваль Неєман

Юваль Неєманівр. יובל נאמן‎ Народився 14 травня 1925(1925-05-14)[1][2][…]Тель-Авів-Яфо, Ізраїль[1]Помер 26 квітня 2006(2006-04-26)[4][2][…] (80 років)Тель-Авів-Яфо, Ізраїль·інсультПоховання Трумпельдорd :  Країна  ІзраїльДіяльність фізик, політик, педагог, вик

Manubhai Pancholi

Indian politician Manubhai PancholiBorn(1914-10-15)15 October 1914Panchashiya, Morbi district, Gujarat, IndiaDied29 August 2001(2001-08-29) (aged 86)Sanosara, Bhavnagar, GujaratPen nameDarshakOccupationNovelist, author, educationist and politicianLanguageGujaratiNotable awards Ranjitram Suvarna Chandrak (1964) Sahitya Akademi Award to Gujarati Writers (1975) Moortidevi Award (1987) Padma Bhusan (1991) Jamnalal Bajaj Award (1996) Saraswati Samman (1997) Spouse Vijayaben Patel ​&...

 

Telenor Myanmar

Defunct telecommunications company of Myanmar For other uses, see Telenor (disambiguation). Telenor MyanmarNative nameတယ်လီနော မြန်မာIndustryTelecommunicationsFounded2014 (2014)Defunct2022Fate2021 Myanmar coup d'étatSuccessorATOM MyanmarHeadquartersYangon, MyanmarNumber of employees730Websitewww.telenor.com.mm Telenor Myanmar (Burmese: တယ်လီနော မြန်မာ) was a telecommunications brand in Myanmar (Burma) between 2014 and 2022. It was ...

 

Elbe–Weser triangle

Region in Germany Map of the Elbe–Weser triangle The region between the Elbe and Weser rivers (the triangle of Bremen, Hamburg, and Cuxhaven) forms the Elbe–Weser triangle (German: Elbe-Weser-Dreieck; Northern Low Saxon: Elv-Werser-Dreeeck), also rendered Elbe-Weser Triangle,[1][2][3] in northern Germany. It is also colloquially referred to as the Nasses Dreieck or wet triangle. The Elbe–Weser triangle is a geographical region and, historically and politically, c...

Richard Feynman

American theoretical physicist (1918–1988) Feynman redirects here. For other uses, see Feynman (disambiguation). Richard FeynmanFeynman c. 1965BornRichard Phillips Feynman(1918-05-11)May 11, 1918New York City, U.S.DiedFebruary 15, 1988(1988-02-15) (aged 69)Los Angeles, California, U.S.Resting placeMountain View Cemetery and MausoleumEducation Massachusetts Institute of Technology (SB) Princeton University (PhD) Known for Manhattan ProjectAcoustic wave equationBethe–Feynman...

 

Iglesia de San Francisco (Comayagua)

Iglesia de San Francisco Monumento Histórico LocalizaciónPaís HondurasDivisión ComayaguaDirección Comayagua , Honduras Información religiosaCulto CatólicoDiócesis Diócesis de ComayaguaAdvocación San Francisco de AsísHistoria del edificioFundador Obispo Fray Alonso de la CerdaConstrucción 1560 (463 años)Datos arquitectónicosTipo IglesiaEstilo Renacentista colonial tardía y Barroco[editar datos en Wikidata] La Iglesia de San Francisco es una iglesia católica en Co...

 

Princethorpe College

Independent day school in Princethorpe, Warwickshire, England Princethorpe CollegeLocationPrincethorpe, Warwickshire, CV23 9PXEnglandCoordinates52°20′09″N 1°25′19″W / 52.3359°N 1.4219°W / 52.3359; -1.4219InformationTypePrivate day schoolMottoChristus Regnet(Let Christ Reign)Religious affiliation(s)Roman CatholicEstablished1966HeadmasterGrove du ToitAge11 to 18Enrolment900HousesAustin, Benet, Fisher and MoreFormer PupilsOld PrincethorpiansWebsitehttp://w...

Oakwell Hall

This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Oakwell Hall – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (August 2015) (Learn how and when to remove this template message) Manor house in West Yorkshire, EnglandOakwell HallGeneral informationTypeManor houseArchitectural styleElizabethanLocationNutter Lane, ...

 

Lijst van leden van de Kantonsraad van Zwitserland uit het kanton Basel-Landschaft

Vlag van Basel-Landschaft. Dit artikel bevat een lijst van leden van de Kantonsraad van Zwitserland uit het kanton Basel-Landschaft. Basel-Landschaft is een van de kantons die slechts één vertegenwoordiger hebben in de Kantonsraad. Lijst Naam Partij/fractie Ambtsperiode Geboren Overleden Gutzwiller !Stephan Gutzwiller radicalen 1848-1851 1802 1875 Madeux !Eugen Madeux radicalen 1851-1854 1810 1886 Gysin !August Gysin radicalen 1855-1856 1816 1876 Riggenbach !Rudolf Rigge...

 

ONE 162

Combat sport events in 2022 ONE 162: Zhang vs. Di BellaThe poster for ONE 162: Zhang vs. Di BellaInformationPromotionONE ChampionshipDateOctober 21, 2022 (2022-October-21)VenueAxiata ArenaCityKuala Lumpur, MalaysiaEvent chronology ONE on Prime Video 2: Xiong vs. Lee 3 ONE 162: Zhang vs. Di Bella ONE on Prime Video 3: Lineker vs. Andrade ONE 162: Zhang vs. Di Bella was a Combat sport event produced by ONE Championship that took place on October 21, 2022 at the Axiata Arena in Ku...

Estación de Alfonso XIII

Alfonso XIII Boca de acceso a la estaciónUbicaciónCoordenadas 40°26′54″N 3°40′04″O / 40.4483, -3.66789Dirección López de Hoyos con Clara del ReyDistrito ChamartínMunicipio MadridZona Datos de la estaciónAccesibilidad NoInauguración 26 de marzo de 1973Propietario Consorcio Regional de Transportes de MadridOperador Metro de Madrid, S.A.Servicios detalladosTransportes Metro: Autobuses urbanos: Diurnos: 9 40 43 72 73 Nocturnos: N2[editar datos en Wikidata...

 

19

  此条目的主題是数字中的19。关于其他命名為19的事物，請見「19 (消歧義)」。 19 ← 18 19 20 → 数表 — 整数 <<  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 >> 命名數字19小寫十九大寫拾玖序數詞第十九nineteenth識別種類整數性質質數第8個質因數分解（素数）表示方式算筹希腊数字ΙΘ´ 羅馬數字XIX 巴比伦数字

 

Ghyaru

Village development committee in Gandaki Zone, NepalGhyaru घ्यारुVillage development committeeGhyaruLocation in NepalCoordinates: 28°40′N 84°09′E / 28.66°N 84.15°E / 28.66; 84.15Country   NepalZoneGandaki ZoneDistrictManang DistrictElevation3,730 m (12,240 ft)Population (2011)[1] • Total71Time zoneUTC+5:45 (Nepal Time) Ghyaru is a village development committee in Manang District in the Gandaki Zone o...

UBiome

Biotechnology company uBiome, Inc.TypePrivateIndustryBiotechnologyFounded2012FounderZachary Apte, Jessica RichmanDefunct2019FateBankruptcy in 2019 after federal fraud charges in 2021. Founders are FBI fugitives.HeadquartersSan Francisco, California, United StatesProductsSmartGutTMSmartJaneTMExplorerTMWebsiteubiome.com (archived link) uBiome, Inc. was a biotechnology company based in San Francisco that developed technology to sequence the human microbiome. Founded in 2012, the company filed fo...

 

Kingdom of Haiti

State in northwestern Hispaniola from 1811 to 1820 Kingdom of HaitiRoyaume d'Haïti (French)Wayòm an Ayiti (Haitian Creole)1811–1820 Top: Flag (1811–1814) Bottom: Flag (1814–1820) Coat of arms Motto: Ex cineribus nascitur (Latin) Reborn from the ashesThe Kingdom of Haiti in the northwest of HispaniolaCapitalCap-HenriCommon languagesFrench, Haitian CreoleReligion Roman CatholicismGovernmentUnitary absolute monarchy (1811–1812)Unitary semi-constitutional monarchy (1...

 
Kembali kehalaman sebelumnya