Obdach a tartomány nyugati részén fekszik, a Felső-Stájerország régióban, a Seetali-Alpokban, a Granitzenbach folyó völgyében. Legmagasabb pontja (és egyben a hegységé is) a 2396 méteres Zirbitzkogel. Déli határán található a Felső Mura-völgyet a Lavant-völggyel összekötő Obdachi-nyereg. Az önkormányzathoz 6 katasztrális községben (Granitzen, Kienberg, Lavantegg, Obdach, Obdachegg, Prethal) 18 település tartozik: Amering (457 lakos), Bärnthal (20), Granitzen (149), Großprethal (122), Kathal in Obdachegg (124), Katschwald (78), Kienberg (97), Kleinprethal (69), Lavantegg (183), Mönchegg (192), Obdach (1527), Obdachegg (251), Rötsch (191), Sankt Anna-Feriensiedlung (25), Sankt Georgen in Obdachegg (64), Warbach (150), Winterleiten (127), Zanitzen (15).
Obdachot először 1190-ben említik az írott források. 1324-ben mezővárosi rangra emelték és bírósággal is rendelkezett. A középkorban regionális fontosságú kereskedelmi központ volt az Obdachi-nyergen áthaladó kereskedőút mentén.
A városi önkormányzat 1849/50-ben alakult meg. 1970-ben Granitzen községet, a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során pedig Amering, Sankt Anna am Lavantegg és Sankt Wolfgang-Kienberg községeket kapcsolták a mezővároshoz.
Lakosság
Az obdachi önkormányzat területén 2017 januárjában 3823 fő élt. A lakosságszám 2001 óta (akkor 4117) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 91,3%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,8% muszlimnak, 4,7% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt Obdachban.
Látnivalók
az Admontbichl-kastély eredetileg az admonti apátság megerődített adminisztratív épülete volt Granitzenben. 1530 körül a birtok bérlője, Daniel von Gallenberg lovag kibővítette, ekkor nyerte el mai külsejét. A lovag az ehhez szükséges költségeket önkényes adóemeléssel és törvénytelen kötelezettségek kiszabásával szerezte meg. 1662-ben modernizálták, egy 1748-as tűzben komoly károkat szenvedett. 2012-ig az admonti kolostor birtokában volt.
a 15. századi Kaputorony (Torturm) a főtéren
a főtéri Mária-oszlop 1716-ban készült
az obdachi városháza a 16-17. században épült
Obdach Szt. Egyed-plébániatemploma
a Tauplitzi Miasszonyunk-ispotálytemplom Obdachban
a középkori városfal maradványai
Lavantegg Szt. Joachim és Szt Anna-plébániatemploma
Ez a szócikk részben vagy egészben az Obdach (Gemeinde) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Gernot Fournier, Reiner Puschnig: Das Obdacherland und seine Geschichte. Obdach 1990.