Györffy György szerint az Anonymus által említett hét vezér közül Ond az egyik olyan, akiről elfogadható, hogy a honfoglalás korában élt, és a fejedelmi méltóságot nem viselő törzsfők egyike lehetett. Vezéri partvonalát a Tisza vidékére teszi.
Kristó Gyula ezzel szemben helynév alapján költött névnek tartja az Ondot.
Köztes vélemények szerint Ond elfogadható valós személynek, de kérdéses, hogy mikor élt, illetve valóban törzsfő volt-e.
Emlékek
A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Árpádtól balra a középső alak Ond vezér
A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Árpádtól balra a középső figura Ond vezér 4,7 méteres bronz lovasszobra, mely Zala György 1928-ban felállított alkotása.[2]
Több magyar település is úgy tartja, hogy a honfoglalás korában Ond vezér törzsének fennhatósága alatt állt:
Etes – A szakirodalom szerint Etes községet Ond vezér fiáról, Etéről – az ősi Etü-ből – nevezték el.[3]
Szentes – Szentes határában, főleg a Kurca-parton végzett ásatások bizonyítják, hogy a honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része ott telepedett le,[4] a legkorábbi írásos emlék, I. Géza 1075-ben kelt oklevele Kurca neven említi, mint a Bor-Kalán nemzetség birtoka.
Csongrád – A história szerint a honfoglaláskor Ond vezér elsőszülött fia, Ete erősítette meg földvárát.[5]
Kétpó – A község területén feltártak, több a honfoglaló – feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó – magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint ősmagyarok fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az úgynevezett „kétpói csészét”.[6]
Két nagy magyar költő is úgy tartotta, hogy családja a hét ősmagyar törzsfő egyikétől, Ond vezértől
