A pasaréti templomra az első tervet id. Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A most látható templom építését – a korabeli sajtó szerint – a Városépítési Bizottság újból meg akarta akadályozni, de ez már nem sikerült. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes részei: maga a templom, a rendház és a harangtorony. 1934. október 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.[3] A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgikus tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.
A homlokzaton Vilt Tibor[4] szobrai láthatók. A faliképeket Leszkovszky György készítette – Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján – 1934-ben. Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili[5] alkotásai (1934). A szószék (a négy evangélista jelképeivel) és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla[6] munkái (1934). A Jézus-szive oltárt (1934), a Szent József-oltárt (1939), valamint a keresztút domborműveit (1939) Lőte Éva készítette.[7] A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája (1935). A Szent Teréz-oltár 1942-ből való (Hallgass Jenő Zoltán alkotása),[8] és Rimanóczy adományából készült.[9] Rimanóczy Gyula megtervezte a legkisebb részleteket is, így például az összes világítótestet (a nyolc oszlopon levő, ma is látható „falikarok” középső részén az Újszövetségben leírt nyolc boldogság szövege olvasható), a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat, áldozási kelyheket. Az oltárok ötvösművészeti munkáit Iván István és Hadina Jenő ötvösművészek készítették. A torony előtti Földre roskadt Krisztus szobrot 1931-ben a templom építése előtt Somló Sári[10] szobrászművésznő ajándékozta a ferences rendnek. A templom négy harangja 1935-ből származik (Szlezák László[11] budapesti műhelyéből).[12] Az orgona 2001–2004 között valósult meg, a Váradi és Fia Orgonaépítő cég kivitelezésében. Az építészeti tervek Cságoly Ferenc és munkatársai közreműködésével készültek.[13]
A templom előtt a Pasaréti tér található, aminek a közepén van a Szűz Mária szobor, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása, amely 1938-ban készült el.
↑Forrás: Harsányi-Vladár: A Pasaréti Páduai Szent Antal templom. 93. old.
↑SOMLÓ Sári. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
↑Szlezák László (1870-1953) A két világháború között készült harangok 60%-a az ő műve volt.
↑Két harang a Szilfa utcai kápolna haranja volt. Kettő pedig már az új templomtoronyba került közvetlenül
↑Forrás: Harsányi-Vladár: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (185-188. old.)
Források
Harsányi István, Vladár Ágnes:. A pasaréti Páduai Szent Antal plébánia története. Kiadó: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány (2009). ISBN 978-963-88400-4-2
Harsányi István - Vladár Ágnes: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Budapest 2009.)
További információk
A templom tervei és részletrajzai a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményének része, jelenleg nem tekinthetőek meg [1]
