Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Pataki Márta

Pataki Márta
2016-ban
2016-ban
Született1943. január 1.
Szentes
Elhunyt2017. november 15. (74 évesen)
Állampolgárságamagyar
HázastársaÚjfalusi Németh Jenő (–2017)
Gyermekeikét gyermek:
Németh Jenő, Németh Dezső
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataki Márta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pataki Márta, asszonynevén Németh Jenőné, publikációkban N. Pataki Márta (Szentes, 1943. január 1.2017. november 15.) magyar–történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros, művelődéstörténész. Több mint 40 éven át a Szegedi Tudományegyetem könyvtárosaként tevékenykedett, ebből több mint 20 évig mint a Folyóirat- és Hírlaptár vezetője. 2008-ban ő írta a Wikipédia tízmilliomodik szócikkét Nicholas Hilliardról, egy 16. századi angol arcképfestőről, és ezzel beírta magát az online enciklopédia történetébe.

Életútja

Érettségi vizsgát 1961-ben a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tett. 1966-ban Szegeden a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. Legkiválóbb tanárai e két szakon Bálint Sándor, Hahn István, Horváth István Károly, Szauder József. Budapesten az ELTE könyvtártudományi szakán 1975-ben felsőfokú könyvtárosi szakképesítést, 1981-ben pedig könyvtárosi diplomát szerzett, ugyanitt védte meg sajtótörténeti bölcsészdoktori értekezését 1983-ban. Több mint 40 évig dolgozott a közalkalmazotti pályán tanárként és könyvtárosként, ebből 1968. január 1-től 2007. január 16-ig volt a Szegedi Tudományegyetem JATIK, korábban Egyetemi Könyvtár munkatársa, ahol több mint 20 évig (1983. január 1-től 2004 decemberéig) a mintegy 200 000 kötetes Folyóirat- és Hírlaptár vezetője volt, és könyvtárszakos hallgatók gyakorlatait vezette. 2007. január 16-ával nyugdíjazták, majd júniusig még a szegedi Egyetemi Könyvtár munkatársa volt.

Wikipédista tevékenysége

2007. február 28-ától a Wikipédia szerkesztője lett, első szócikkét Czilczer Olga szegedi költőnőről írta. 2008. március 27-én 0:07-kor pedig megírta a Wikipédia online enciklopédia 10 milliomodik szócikkét Nicholas Hilliardról.[1][2] 2007-től a magyar Wikipédia szerkesztőjeként 129 400 szerkesztést végzett a szócikkeken és ezzel 2017 novemberében a magyar Wikipédia szerkesztői statisztikájában a 2. helyen állt.[3]

Díjai

  • Miniszteri dicséret (1975)
  • Szocialista Kultúráért (1981)
  • Főtanácsosi cím (1997)
  • Oklevél SZTE JATIK (2004)
  • Kiváló Wikipédista díj (2008)
  • Aranydiploma (SZTE, 2016. szeptember 24.; lásd Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok a Bölcsészettudományi Karon. Délmagyarország, 2016. szeptember 24. 9. oldal)

Társasági tagságai

Főbb művei

Monográfiák

  • A Huszadik Század (1900–1919) és a Századunk (1926–1939) körének kapcsolódása. Egyetemi doktori disszertáció tézisei. Szeged, 1981. 5 o. [Kézirat] Benyújtva ELTE BTK.
  • A Huszadik Század (1900–1919) és a Századunk (1926–1939) körének kapcsolódása. [Sajtótörténet.] Bölcsészdoktori értekezés. Opponensek: Király István, Voit Krisztina [kézirat] Szeged, 1983, 240 o.
  • A Kossuth Nyomda története (1884–1984). Lektorálta Timkó György. Ill. Budapest : Kossuth Nyomda, 1984. 22x28; 321 o. ill.
  • A Kossuth Nyomda története (1884–1994). 1–2. köt. ill. 2. bőv. kiad. / Timkó György társszerzővel. Budapest : Kossuth Nyomda, 1994. 22x28; 298; 505 o. ill.
  • Gazdaság a dualizmus idején (1867–1918). Ld. Mindszent története és népélete. Mindszent, 1996, 655 o. Pataki ld. 151–190. o. ISBN 9630342243
  • A lélektan történetének 80 éve a szegedi egyetemen. Szerk. Szokolszky Ágnes, társszerkesztők: Pataki Márta, Polyák Kamilla. A fejezeteket írták Szokolszky Ágnes, Pataki Márta, D. Csomortán Zoltán Ph.D. hallgató et al. Szeged, JATEPress, 2009, 302 o. ill. ISBN 978-963-482-959-1

Tanulmányok

  • Vezetési módszerek egy hetven év előtti vitában (A könyvtárak történetéből) = Könyvtáros, 1983, 33. évf. 11. sz. 673–674. o.
  • Kőhalmi Béla publicisztikája a Századunk /1926–1939/ és az új Huszadik Század /1947–1949/ lapjain. (Bibliográfia a lábjegyzetekben. Német nyelvű rezümével) = Magyar Könyvszemle, 1984, 100. évf. 4. sz. 320–329. o.
  • A lélektan 80 éve a szegedi egyetemen (1929–2009).[4] Társszerzőkkel: Polyák Kamilla, Németh Dezső, Szokolszky Ágnes Magyar Pszichológiai Szemle, 64. köt. 4. sz. 2009. december, 671–676. o.

Publicisztika

  • 100 éves a Kossuth Nyomda. Ill. [Cikksorozat. 1–3. rész] = Kossuth Nyomda c. lap, 1984. máj., 8. p., jún., 4–5. p., júl.–aug., 5. p. ill.
  • Pallas-Kossuth. Egy százéves nyomda története. = Budapest, 1984. 22. évf. 10. sz. 22–24. p. ill.
  • A szegedi nagytáj napsugaras házai. = Délmagyarország, 96. 2006. 162. (júl. 13.), 12. p. ill.

DVD-ROM

  • Hongrie [DVD-ROM] : découverte langue et culture : une méthode interactive pour découvrir la Hongrie, s'initier sa langue et se préparer à la mobilité / producteur: Florence Ducreau ; conception pedagogique: Jenő Németh; coll. Ágoston Nagy, Miklós Nagy, Mme Jenő Németh [N. Pataki Márta], Géza Szász; realisation video: Edit Klucsik. Nancy : Université Nancy ; Szeged : Université de Szeged, 2009

Szakmai lektorálás

  • Felvételi vizsgatesztek (1982–1988) és ajánló bibliográfia történelemből. Gyakorló levelek / Gábor Kálmánné, Klukovitsné Paróczy Katalin, Zsidi Vilmos. Szeged, JATE Kiadó, 1990, 234 o.

Bibliográfia

  • A Társadalomkutatás repertóriuma 1983–1987 / Bakonyi Géza [társszerzővel. Bp.] MTA, 1988, 36 o.

Recenziók

  • Gaál Endre: A Tevan nyomda betűmintái. A mintakönyv hasonmásával. Békéscsaba, 1985. 29 p. 20 t. Ismert. = Magyar Grafika, 1986. 30. évf. 2. sz. 62–64. p.
  • Kondor Viktória, M.: A Hornyánszky nyomda és az Akadémia könyvkiadása. Bp., MTA Könyvtára, 1989, 203 p. Ismert. = Hungarológiai Értesítő, 13 (3–4) 1994, 70–71. p.

Jegyzetek

  1. Sajtóközlemény, 2008. március 31.
  2. R. Tóth Gábor: Szegeden született a Wikipédia tízmilliomodik szócikke. delmagyar.hu, 2008. április 2. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  3. Wikipédia statisztikák
  4. A lélektan 80 éve a szegedi egyetemen, 1929–2009

Források

Kembali kehalaman sebelumnya