Paulik János

	Paulik János
Született	1866. június 21.; Zelene
Elhunyt	1939. február 3. (72 évesen); Nyíregyháza
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	evangélikus lelkész; egyházi író;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Paulik János (Zelene, 1866. június 21. – Nyíregyháza, 1939. február 3.) evangélikus lelkész, egyházi író.

Élete

Paulik Mihály evangélikus néptanító és Valentinyi Karolin fia volt. A középiskola hat osztályát 1877–1883-ban a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban, a felső kettőt a selmeci evangélikus lícemumben végezte el 1885-ben. Ezt követően az eperjesi evangélikus kerületi teológiára ment, ahol 1889. augusztus 16-án papi vizsgát tett és pappá szentelték. Az aszódi evangélikus egyház meghívta káplánjának, ahol két évig működött. Innen Körmöcbányára ment, itt azonban alig egy hónapot töltött, mert a budapesti Deák-téri evangélikus egyház meghívta vallástanárnak: ebben az állásában 1891–1900 között működött. 1900 májusában a Tiszakerület legnagyobb evangélikus egyháza, a nyíregyházi gyülekezet hívta meg lelkésznek.

Művei

Folyóiratcikkek

Budapesti tartózkodása alatt eleinte az Egyházi Lapoknak kezdett írni, majd 1895-ben a Luther-Társaság, népies vallásos lapjának, az Evangelikus Családi Lapnak szerkesztésével bízta meg. Ebbe írt cikkeket, egyszersmind Az Evangélikus Egyház és Iskolát, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot és a Protestáns Szemlét is fölkereste cikkeivel, ez utóbbiban (1895–96) jelent meg egy nagyobb vallásbölcseleti tanulmánya: A halhatatlansági eszme története (13 cikk). Szerkesztette az Evangélikus Családi Lapot 1896. júliustól 1900. szeptemberig.

Önállóan megjelent művei

Az ágostai hitvallás. Latin eredetiből ford. s bevezette. Budapest, 1896. (Luther T. kiadv. 23. Ism. Prot. szemle 2. kiadás, Budapest, 1900).
Ezredéves ünnepi egyházi beszéd. Orosháza, 1896. (Az Evang. Egyház és Iskola második pályadíját nyerte).
Az álpróféták, vagy miért nem lesz az evangelikus ember baptistává? Budapest, 1899. (Luther T. kiadv. 36.).
A válaszúton. (Példázat az életbe kilépő ifjak számára). Budapest, 1899.
Luther 95 tétele. Budapest, 1896. (Luther Társ. kiadv. 26. Tájékoztató bevezetésekkel és magyarázatokkal. 2. kiadás 6 képpel. Budapest, 1902.).
Evangelikus kis énekes könyv. Budapest, 1899.
Miért nincs több eredménye prédikálásunknak? Budapest, 1899.
A minek az ördög örül. Példázat templom kerülők számára. Budapest, 1900. (Luther Társ. kiadása. Népolvasmányok 15.)
Miért égette el dr. Luther Márton a pápának és híveinek iratait? Németből ford. Budapest, 1900. (Luther Társ. kiad. 12 Magyarázatokkal).
Beköszöntő beszéd. A nyiregyházi ág. ev. templomban 1900. aug. 5. történt beiktatása alkalmával tartotta. Budapest, 1901.
Konfirmácziói emlékkönyv az evang. protestáns serdülő ifjak és hajadonok számára. Budapest, 1903. (Luther Társ. kiadv.).
Apró történetek. Budapest, 1903. (Luther Társ. kiadv. 34.).
Eszmetöredékek. Debrecen, 1903.
Egymás terhét hordozzátok! Debrecen, 1904.
Az ördög bibliája. Budapest, 1904. (Luther Társ. kiadv. 38.).
Passio. Nyiregyháza, 1904. (2. kiadás is).
Vallásos nevelés a családban. Budapest, 1905.
Melanchthon beszéde Luther koporsója felett. Nagybánya, 1907.
Gerhardt Pál, a kiváló énekköltő. Nyíregyháza, 1907. (II. kiad. 1923.)
Egyházi beszédek a socialismusról. Debrecen, 1909.
Mi képesíti egyházunkat arra, hogy Krisztusnak igaz halásza legyen (Németül is). Debrecen, 1909.
Az egyház felvirágzásának feltételei (Prédikáció). Debrecen, 1909.
Jeruzsálem pusztulása (Josephus Flavius után). Debrecen, 1910.
Savonarola beszéde az egyház reformációjáról. Nagybánya, 1910.
A bűnösök evangéliuma. Nagybánya, 1913.
Egyházi beszéd Husz János emlékünnepén. Nagybánya, 1915.
Fénysugarak a sötétben (Három prédikáció). Nagybánya, 1915.
Határmesgyén (Két reformációi emlékbeszéd). Nagybánya, 1917.
A hitoktatás reformja. Nyíregyháza, 1917.
Egymás terhét hordozzátok (Prédikáció). Nyíregyháza, 1923.
A feminizmus. Nyíregyháza, 1924.
Egy szebb jövendő útjai (Prédikációk). Nyíregyháza, 1925.
Isten felé (Prédikációk). Nyíregyháza, 1929.

Jegyzetek

↑ ^a ^b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_P/Paulik_Janos_1866_1939.xml, 2019. január 22.
↑ ^a ^b ^c ^d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. október 3., PIM149266

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [1]
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [2]