Egyike az Amerikai Egyesült Államok alapító államainak; Philadelphiát gyakran nevezik az amerikai nemzet bölcsőjének. Az Alapító atyák itt írták alá a függetlenségi nyilatkozatot és az alkotmányt. A Pocono-hegység és a Delaware Water Gap népszerű kirándulóhelyek.
Az úgynevezett „Holland Pennsylvania”, a déli-központi régió is kedvelt a turisták körében. Lakosai nagyrészt német eredetűek, többek között amishok és mennoniták, főleg Lancaster, York, és Harrisburg környékén, kisebb részben az Allentown-Bethlehem-Easton területen és a Susquehanna-folyó völgyében. Az életvitelükben szigorúbb előírásokat követő amishok egy része elhagyta a területet, de a mennoniták közül sokan itt maradtak, különösen Lancaster megyében. Néhányan továbbra is elutasítják a modern élet nyújtotta kényelmet: lóvonta közlekedési és mezőgazdasági eszközöket használnak, míg mások látszólag megkülönböztethetetlenek az egyéb vallási irányzatokat követő emberektől.
(Az angol nyelvben használt Dutch szó hollandot jelent, de ez esetben a „holland” helytelen elnevezés, mert ezek az emberek valójában német eredetűek. A németek saját nyelvükön „Deutsch” néven említik magukat, ennek félreértett változata adta a térség nevét.)
Pennsylvania kiterjedése észak-déli irányban 274, kelet-nyugati irányban 455 kilométer.[3] Teljes területe 119 283 km², amiből 2 990 km² víz. Az Amerikai Egyesült Államok 33. legnagyobb állama.
Legnagyobb része az Appalache-hegységhez tartozik. A legalacsonyabb pontja a Delaware folyó mellett tengerszinten található.
1681. március 4-énII. Károly angol király egy, a mai Pennsylvaniát is magában foglaló területet adományozott William Penn-nek.[8] Penn (keresztény) vallásszabadságot hirdető kvéker kolóniát alapított és latinul „Penn erdejé”nek nevezte el. A földek Philadelphiától északra és nyugatra eső részét, Montgomery, Chester és Delaware megyéketwalesi kvékerek foglalták el: a területen mai napig maradtak fenn walesi elnevezésű városok.
Pennsylvania nyugati része az 1812-es brit–francia-indián háborúban a vitatott területek közé tartozott. A franciák számos erődítményt építettek, köztük a kulcsfontosságú Duquesne-erődöt, a mai Pittsburgh területén.
A vallásszabadságnak[9] köszönhetően a kolónia elismertsége egyre nőtt és nagy számban vonzotta a német, skót és ír betelepülőket, akik hozzájárultak Pennsylvania mai képének kialakításához. Később benépesítették a környező nyugati államokat is.
A 19. század második felében Nyugat-Pennsylvaniában született meg az amerikai kőolajipar (petróleum), és hosszú évekig innen elégítették ki az Egyesült Államok kőolajigényének legnagyobb részét.
A 20. században az állam acélipara fejlődésnek indult és egyes városai hatalmas acélgyárak központjaivá váltak. A hajóépítés és egyéb iparágak is virágoztak Pennsylvania keleti felén és több régióban a szénbányászat is kulcsfontosságú volt. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nagyszámú európai bevándorló keresett itt munkát; a szervezett munkások és a nagy iparvállalatok között drámai, időnként véres összecsapásokra került sor.
Az amerikai acélipar és egyéb nehézipari ágazatok 20. századi hanyatlása nagy csapást jelentett az állam számára.
Demográfiai adatok
Pennsylvania lakosságának változásaPennsylvania népsűrűségi térképe
Az államban Perry megyében a legkoncentráltabb a lakosság.[12]
Nagy az etnikai szórás, sok ázsiai, arab, koreai, spanyol ajkú és afro-amerikai hívja hazájának.
Etnikai megoszlása 2005-ben a teljes lakosságra vetítve:[13]
86,83% fehérbőrű
11,20% feketebőrű
0,45% indián
2,46% ázsiai
0,09 hawaii
A lakosság származása szerinti öt legnagyobb csoport eredete 2003-as adatok szerint: Németország (27,66%) Írország (17,66%), Olaszország (12,82%), angol-amerikai (8,89%) és Lengyelország (7,23%).[14]
Vallás
A Penn kolóniáját alapító kvékerek vallási türelmet hirdettek, aminek következtében sok más vallású csoport is letelepedett a területen. Jöttek evangélikusok Új-Svédországból (Delaware környéke), Európában üldözött amishok és mennoniták, skót és ír presbiteriánusok és egyéb csoportok. Ez 17.–18. századi mértékkel nézve meglehetősen vegyes népességet jelentett, ami bizonyítja Penn jóindulatú kormányzását.
Később, az iparosodás megindulásakor római katolikus európai bevándorlók színesítették tovább a képet. Philadelphiában található Szent Neumann János síremléke, aki maga is cseh emigráns volt és a bevándorlók helyzetének könnyítésén, illetve az amerikai egyházi iskolarendszer kialakításán dolgozott.
Pennsylvania lakosságának vallási megoszlása 2000-ben (nem teljes felmérés alapján, kerekített adatok):[15]
Pennsylvania bruttó állami terméke (GSP) 2008-ban 553,3 milliárd dollár volt,[16] ezzel az országban a hatodik helyen áll. Ha önálló állam lenne, gazdasága a 18. legnagyobb lenne világviszonylatban. Az egy főre jutó GSP 35 641 dollár, amivel 26. az Egyesült Államokban.[16]
Az ipar Philadelphia, Pittsburgh, Erie, Scranton-Wilkes-Barre és Allentown-Bethlehem-Easton köré csoportosul. Az állam területének nagy része mezőgazdasági jellegű.[17] Az Egyesült Államok legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune 500 listán hat philadelphiai vállalat szerepel.[18] A város pénzügyi központként is funkcionál.[19] Pittsburghben nyolc Fortune 500 cég található,[18] Pennsylvaniában összesen pedig ötven.[18]
↑Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 10: 17–23. o. (1973-1979)
↑Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 4: 278–280. o. (1973-1979)
.svg){kind=small}
