Pentán
|
|
|
IUPAC-név |
pentán
|
Más nevek |
n-pentán amil-hidrid Skellysolve
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
109-66-0
|
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C5H12
|
Moláris tömeg |
72,15 g/mol
|
Megjelenés |
színtelen folyadék
|
Sűrűség |
0,626 g/cm³, folyadék
|
Olvadáspont |
‒129,8 °C (143 K)
|
Forráspont |
36,1 °C (308 K)
|
Oldhatóság (vízben) |
0,01 g/100 ml (20 °C)
|
Savasság (pKa) |
~45
|
Viszkozitás |
0,240 cP (20 °C)
|
Veszélyek
|
EU osztályozás |
Nagyon gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)[1]
|
NFPA 704 |
|
R mondatok |
R12, R51/53, R65, R66, R67[1]
|
S mondatok |
(S2), S9, S16, S29, S33, S61, S62[1]
|
Lobbanáspont |
‒49 °C
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A pentán egy alifás alkán (szénhidrogén).
Folyékony anyag, főleg üzemanyagnak és oldószernek használják.
Az elnevezés a görög pénte (πέντε = öt) szóból ered.[2]
Molekulaszerkezet
A pentán konformációja lineáris, a butánhoz hasonló, csak egy szénatommal hosszabb.
Izomerek
A pentánnak két C5H12 összegképletű szerkezeti izomere van: az izopentán és a neopentán.
pentán |
izopentán |
neopentán
|
|
|
|
Rokon cikloalkánja a ciklopentán, bár ez nem izomere, mert kettővel kevesebb hidrogén van benne – tehát a pentén izomere.
Jegyzetek