A pránanadi a hagyományos indiai orvoslásban és az ind filozófiában a finomtest csatornája, amely összeköti a csakrákat, és amelyen át a testműködést szabályozó életerő (prána) áramlik.[1] A pránanadi tehát életenergia-csatornának fordítható. (Hasonlóan a hagyományos kínai orvoslás meridiánjainak elvéhez). Többnyire 72 ezer csatorna létezését fogadják el, de egyes szövegek szerint 350 ezer létezik.[1][2]
A nádik fontos szerepet játszanak a hagyományos tibeti gyógyításban [3] és a jógában, mivel számos gyakorlat, köztük a sat-karma, a mudrák és a pránájámák célja a prána irányítása és a nádik megnyitása. Egyes jógagyakorlatok végső célja, hogy a pránát kifejezetten a szushumna nádiba vezessék, lehetővé téve a kundalini felemelkedését.
Etimológia
Két szanszkrit eredetű szóból alkotott kifejezés, amelyek az ájurvéda és a jóga központi fogalmai.
A prána (szanszkrit: प्राण) jelentése: szél, életerő, energia
A nádi (szanszkrit: नाडी) jelentése: ér, cső, csatorna, folyam
Prána és nádik
Időszámításunk előtt adták a prána a nevet a minden élő testben megtalálható életerőnek vagy életenergiának de a prána a világegyetem elméjének az energiája is. A prána egy egyetemes elv, valami, ami áthatja a teret, és az elmével és az anyaggal együtt az abszolút hármas megnyilvánulást képezi. A prána az erő, amelynek segítségével a testben végbemegy minden aktivitás, amellyel a testnek minden mozgása történik, amellyel működik minden funkció, amellyel az életnek minden jele megnyilvánul.
A prána a pránanadi filozófiája szerint egyfajta mindent átható erőteljes energia, ami támogatja az életfolyamatokat, elősegíti az öngyógyító folyamatokat. Megtalálható a levegőben, vízben, az élő táplálékban stb. Ezekből az élő szervezet a pránát felszívja és felhasználja a test működtetésére. Használata, ebből eredően, harmóniát hoz létre a fizikai és tudati szintek között.
A testbe bejuttatott prána a nadikon halad keresztül, és ezeken a vezetékeken kering, mint a vér az érrendszerben. A vezetékek éteriek; szabad szemmel nem láthatók; nem párosíthatók például idegekhez, erekhez, s azoknál finomabb minőségben hálózzák be a test minden egyes pontját.
Az ind filozófia finomtestének egyszerűsített nézete, amely bemutatja a három fő nadit vagy csatornát: ida (B), szusumna (C), és a pingala (D), amely függőlegesen fut a testben.
A nadik, a csakrák és a szervezet számára életenergiát vesznek fel az ember környezetéből, a kozmoszból, azután rezgésekké alakítják át, ami a fizikai és az energiatestek működéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges.
A hagyományos keleti egészségtudományokban, például az ájurvédában és a jógafilozófiában minden élőlény a pránának nevezett életenergiának köszönhetően működik, amely a testben a nadik néven ismert utakon kering. A prána csak akkor tud keringeni, ha a nadik tiszták és erősek. Ha a nadi-rendszer blokkolva van, a prána nem tud áramlani, és az ember testi és lelki egészségét negatívan befolyásolja.[4]
Három fő nadit ismerünk, amelyekből oldalágak válnak ki. Ezek az oldalágak újabb oldalágakra oszlanak, mielőtt behálózzák a teljes fizikai testet.
A Hatha-jóga egyik fő témája a nadik egyensúlyozása.[4]
A nadikat gyakran összehasonlítják a kínai akupunktúra meridiánjaival.[4]
Hatásmechanizmusa
Hatása
A pránanadi hatásmechanizmusát a módszer követői a következőképpen magyarázzák:
Életfolyamatokat támogat, valamennyi – fizikai, pszichikai, spirituális – síkon hat. Igazodik minden élő és élettelen egyéni igényeihez. Támogatja a személyiség fejlődésének folyamatát. Pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat, enyhíti a fájdalmat, segít a félelem, harag, méreg, depresszió, aggodalom és kétségek közt lévő levertség legyőzésében. [forrás?]
Megkönnyíti a nehéz fizikai és pszichikai megterhelés leküzdését, segíti a tanulást. Előnyösen befolyásolja az emberekhez való viszonyulásunkat, komoly szerepe van a kapcsolatok építésében, ápolásában. Serkenti a kreativitást, növeli a teljesítő-képességet. Elősegíti az önmegismerést, támogatja a könnyebb beilleszkedést. [forrás?]
Napjainkban
A pránanadi célja a természetes életmóddal kapcsolatos oktatási, nevelési tevékenység, valamint az önfejlesztő módszerek, technikák megismertetése, terjesztése, különös tekintettel a meditációra; továbbá az önismereti, természeti törvényekkel összhangban álló gondolkodás- és magatartásmód felismeréséhez, valamint ezek gyakorlásához való segítségnyújtás. A Pránanadi-alapítvány hatékony ismeretterjesztési, világnézeti, nevelési és képességfejlesztési, továbbá oktatási, kulturális és sport tevékenységet végez.
Fontos célkitűzése az iskolának megismertetni az emberekkel a természetes gyógymódokat, valamint kezelési lehetőségeket biztosítani a gyógyulni vágyók számára. Ennek kapcsán kiemelt hangsúlyt helyeznek a Pránanadi-gyakorlatok oktatására, a családsegítő magatartásra és az idősgondozásra.
Magyarországon
Magyarországon 1992-ben vált ismertté a módszer, azóta fokozatok megismerése keretében kerül átadásra.[5]
A Magyar Szabadalmi Hivatal a 2004. november 30-án M04 04801 ügyszámon bejelentett PRÁNANADI megjelölést 2007. február 23-án, 188 739 lajstromszámon védjegyként bejegyezte.[6]
2024 év márciusában az Európai UnióSzellemi Tulajdoni Hivatala bejegyezte, így egész Európában szabadalmi védelem alatt áll.[7]
Bejegyzési száma: PRÁNANADI EUIPO no: 018895929
Kritika
Shenphen Rinpocse buddhista tanító egy 2008-as fórumbejegyzésében "new age" szektának nevezte a pránanadit.[8]
↑PRÁNANADI EUIPO no: 018895929 Európai Únió Szellemi Tulajdoni Hivatala.
↑Danger Of Fake "teachers", 2008. augusztus 24. „One of this new-age movement which works very well is "prananadi". It's a sect in all negative ways, fake, made up from bit and pieces the founder could take from various traditions, but disconnected from their root, therefore completely inefficient as regarding any chance to reach Liberation.”
