Qala

Qala
A Szt. József plébániatemplom
Qala címere Qala zászlaja
Mottó: In tempestate perfugium[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Paul Buttiġieġ (Nemzeti Párt, 2007 óta)
Irányítószám	QLA
Testvérvárosok	Lista Salina (Olaszország, 2000) Lanciano (Olaszország, 2005)
Ünnep	Szent József (augusztus 1. vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség	2284 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	211,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,85 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 02′ 07″, k. h. 14° 18′ 37″36.035277777778, 14.31027777777836.035278°N 14.310278°EKoordináták: é. sz. 36° 02′ 07″, k. h. 14° 18′ 37″36.035277777778, 14.31027777777836.035278°N 14.310278°E
Qala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Qala témájú médiaállományokat.

Qala a máltai Gozo legkeletibb községe és helyi tanácsa, lakossága 1609 fő. Nevének jelentése védett kikötő, és a közeli Ħondoq ir-Rummien kikötőjére utalt.

Első telepeseire ma csupán egy menhir emlékeztet. Föníciai és római lakói néhány sírt és cseréptöredékeket hagytak maguk után.

A mai község első említése a 15. századból maradt ránk. Bár régóta lakott, mint állandó település csak a 17. század második fele óta létezik. A keleti part védelmére üteg is épült a sziget csúcsán, a St. Anthony battery. Az 1667-es összeírás La Cala néven említi, ekkor 14 háztartásban 65 lakosa volt.^[3] 1688 és 1700 között a Kelet-Gozo egyházközség központja volt, míg a plébános át nem költözött Nadurba. Brichelot és Bremond 1718-as térképén szerepel a Ħondoq ir-Rummien öböl (Khandac rumien). 1864-ben az újonnan alakult Gozói egyházmegye első püspöke az qala-i Mikiel Franġisk Buttiġieġ lett. A település 1872. február 3-a óta önálló egyházközség. A plébániatemplom 1882 és 1889 között épült Ġuzepp Diacono tervei alapján barokk stílusban, 1904. május 8-án szentelték fel. 1963 és 1973 között kísérleti jelleggel önkormányzatot kapott. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Qalát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.^[4]

Polgármesterei:

• Francis Grima (1994-1997)^[5]
• Paul Buttiġieġ (1994-1997)
• Louis Vincent Buttiġieġ (1994-1997)
• Paul Buttiġieġ (Munkáspárt, 1997-2012)
• Clint Camilleri (Munkáspárt, 2012-)

• Szeplőtlen fogantatás kápolna: a Ħondoq Ir-Rummien felé vezető út mentén áll. A település első temploma, 1575 körül épült. Egy bővítés után 1688. április 28-án Kelet-Gozo plébániatemploma lett, és az maradt 1700-ig, amikor Nadur átvette a szerepét.
• Il-Madonna tal-Blat-kápolna (Szűz Mária-kápolna a sziklákon): a Cominóra néző kápolna a legenda szerint azért épült, hogy vihar esetén a sziget lakói láthassák a misét.
• Bronzkori "keréknyomok"
• St. Anthony-üteg (it-Trunċiera): 1731-32 között épült Gozo keleti sarkában a Gozo és Comino közti csatorna őrzésére. Maga a bástya ma romos, életveszélyes állapotban van
• A sziget legjobb állapotban megőrzött szélmalma
• Sólepárlók
• Az qala-i állókő: a nagyjából 3 méter magas menhir Qala központjában áll, modern épületek között, a kőkorban talán egy templom része lehetett. Az állókőhöz kötődik az Qala óriásasszonya című legenda^[6]
• Ħondoq Ir-Rummien-öböl, a helyiek kedvelt barbecue-helye
• A csak csónakkal megközelíthető Għar Minka-barlang

Hagyományok:

• A községhez kötődik az Qala óriásasszonya mellett a Hölgy fehérben legendája is^[7]

Események:

• International Folk Festival: a helyi tanács és a Menhir Qala Folk Group szervezte háromnapos fesztivál helyi és külföldi folk-zenekarok részvételével
• Gozo International Celebration: évente háromszor megrendezett fesztivál

Band clubja: Għaqda Mużikali ‘Ite ad Joseph’.

Sportegyesülete a Qala St. Joseph Football Club & Nursery.

Autóval csupán néhány percre van a mġarri kompkikötőtől. Rabat felől a 42-es és 43-as buszokkal megközelíthető.

• Anton Buttiġieġ író, politikus, köztársasági elnök (1912-1983)
• Mario Grech egyházjogász, Gozo jelenlegi püspöke (*1957)

• Local councils: Qala (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)