Ray Ferenc Svájcban ismerkedett meg az új sporttal, a labdarúgással - az angol diáktársak révén. Stobbe Ferenc felkérésére Ray Ferenc svájci tanulmányaiból hazatérve magával hozott egy igazi angol futball-labdát. Ez a darab az elsők között volt ami az országba került. Megérkezése után rögtön igénybe is vették a játékszert a BTC Markó utcai tornatermében. Iszer Károly, Hajós Alfréd, Malaky János, Stobbe Ferenc, Harsády József, Weisz István, a három Sturza-fivér és Coray Rezső rugdalták a labdát.
Ray 1901. február 17-én az első magyar bajnokin pályára lépett a csatársorban. Ő szerezte a Magyar Bajnokság történetének első gólját, majd Róka János mesterhármasával 4-0-ra nyert a BTC a BSC ellen. Ray Ferenc volt az első cselező csatár. A rutintalan védők mellett sokáig ontotta a gólokat. Így hamar közönség kedvencé vált.
Az 1901-es bajnokság volt az utolsó nagy éve. Egyre többen kifogásolták állandó cselezései miatt, de egyre jobban vesztett képességeiből. A bajnokság közben megsértődött és átigazolt a "MUE"-be (Magyar Úszó Egyesület), ám egyre ritkábban kapott játéklehetőséget. Rövidesen Sydney-be költözött és a Pasteur Intézetben kapott munkalehetőséget.
Már régen bent voltunk a tribün alatti öltözőben, amikor még mindig dobogott a fejünk felett a lelátó népe. Az ütemes dobogást ütemes üvöltés kísérte, aminek szövegét hamarosan felismertük. 'Ray, Ray, Ray"- zengett a hármas tagolás a négynegyedes taktus első három negyedére, követve egynegyedes pauzával..