Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Robert Wald

Robert Wald
Született1947. június 29. (77 éves)[1][2]
New York
Állampolgárságaamerikai
SzüleiWald Ábrahám
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Wald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Robert M. Wald (New York, 1947. június 29. –) amerikai elméleti fizikus, aki a gravitáció vizsgálata mellett foglalkozott az általános relativitáselmélettel, a fekete lyukakkal és a kvantumgravitációval. Wald Ábrahám fia, a kolozsvári Glasner Mózes dédunokája.

Életpályája

A matematikus és statisztikus Wald Ábrahám fia. Szülei repülőgép-balesetben haltak meg, amikor Wald három éves volt.[4] Egyetemi diplomát a Columbia Egyetemen szerzett 1968-ban, doktori fokozatát pedig fizikából 1972-ben a Princetoni Egyetemen[5] John Archibald Wheeler irányításával. Doktori disszertációja a „Nonspherical Gravitational Collapse and Black Hole Uniqueness” címet viselte.[6]

Munkássága

1972 és 1974 között kutatóként dolgozott a Marylandi Egyetemen, College Parkban.[6] Szeretett volna Chicagóba menni, hogy Robert Geroch-csal és más gravitációval foglalkozó szakemberrel dolgozzék.[7] Ezután a Chicagói Egyetemre költözött, ahol két évet töltött posztdoktori ösztöndíjasként, mielőtt 1976-ban csatlakozott a tanári karhoz.[8]

1977-ben Wald kiadott egy népszerű tudományos könyvet Space, Time, and Gravity: The Theory of the Big Bang and Black Holes (Tér, idő és gravitáció: Az ősrobbanás és a fekete lyukak elmélete) címmel, amely Albert Einstein általános relativitáselméletét magyarázza, és annak hatásait a kozmológiában és az asztrofizikában. Ez a könyv a Chicagói Egyetemen 1976 tavaszán tartott előadás-sorozatból keletkezett.[9]

1984-ben adta ki az General Relativity (Általános relativitáselmélet) című tankönyvét.

Wald posztgraduális kurzusokat tartott, amelyek témakörök széles skáláját fedték le, beleértve a klasszikus mechanikát, a kvantummechanikát, a statisztikai mechanikát és az elektromágnesességet. Tanfolyamokat is tartott általános relativitáselméletből bevezető és haladó szinten egyaránt. 1997-ben megkapta a Chicagói Egyetemen a Kíváló tanár díjat (Graduate Teaching Award).[10]

Wald vizsgálta a fekete lyukakat és azok termodinamikáját, valamint a gravitációs sugárzás-reakciót (vagy önerőt).[8] A kvantummechanikai folyamatoknak köszönhetően a fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki, ezért meghatározott hőmérséklettel és entrópiával rendelkeznek.[11] Wald több mint 100 tudományos cikket publikált az általános relativitáselméletről és a kvantumtérelméletről, amelyeket több száz tanulmány idézett.[12] 1993-ban leírta a fekete lyuk Wald-entrópiáját, amely egyszerűen a fekete lyuk eseményhorizontjának területétől függ.[13]

1996-ban a néhai Nobel-díjas elméleti asztrofizikus Subrahmanyan Chandrasekhar tiszteletére megszervezte a The Symposium on Black Holes and Relativiistic Stars (Szimpózium a fekete lyukakról és a relativisztikus csillagokról) címmel. Az esemény kiemelkedő előadói között volt Stephen Hawking, Roger Penrose és Martin Rees is. Bár az eseményen 100 dolláros belépővel lehetett részt venni, Wald gondoskodott arról, hogy a Chicagói Egyetem összes hallgatója ingyenesen bejusson.[10] Chandrasekhar általános relativitáselméleti kutatócsoportot alapított a Chicagói Egyetemen, amelyben Robert Wald, James Hartle és Robert Geroch is helyet kapott.[14] Bár Wald és Chandrasekhar soha nem működött együtt semmilyen konkrét kutatási projektben, kettejük között bensőséges baráti kapcsolat alakult ki.[7]

1996-ban az Amerikai Fizikai Társaság (American Physical Society), 2001-ben a Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) tagja lett.[6] 2017-ben megkapta az Amerikai Fizikai Társaság Gravitációs Fizikai Osztályától az Einstein-díjat „a fekete lyuk entrópiája általános képletének felfedezéséért, valamint a kvantumtérelmélet szigorú megfogalmazásának kidolgozásáért görbült téridőben.”[8]

Wald nyilvános előadást tartott az Alabamai Egyetemen 2015. október 27-én Az általános relativitáselmélet megfogalmazása címmel, ezzel emlékezve Einstein elméletének századik évfordulójára.[15]

Könyvei

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. életrajz
  3. https://www.aps.org/programs/honors/prizes/prizerecipient.cfm?last_nm=Wald&first_nm=Robert&year=2017
  4. Morgenstern, Oskar (1951). „Abraham Wald, 1902–1950”. Econometrica 19 (4), 361–367. o, Kiadó: Econometrica, Vol. 19, No. 4. DOI:10.2307/1907462. JSTOR 1907462. 
  5. Alumni Sons and Daughters | Columbia College Today. Columbia College Today . [2022. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  6. a b c Robert M. Wald. American Institute of Physics . (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  7. a b 13. Some Memories of Chandra - Robert M. Wald, S. Chandrasekhar - The Man Behind the Legend. Singapore: Imperial College Press, 80–85. o. (1997). ISBN 1-86094-038-2 
  8. a b c 2017 Einstein Prize Recipient. Division of Gravitational Physics, American Physical Society (APS). (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  9. Moché, Dinah L. (1978. május 1.). „Review of Space, Time, and Gravity by Robert M. Wald”. Physics Teacher 16 (5), 332. o. DOI:10.1119/1.2339970. 
  10. a b Steele, Diana (1997. június 12.). „Graduate Teaching Award: Robert Wald”. University of Chicago Chronicle 16 (9). (Hozzáférés: 2013. május 20.) 
  11. Robert M. Wald. Member Directory . National Academy of Sciences, 2001 (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  12. Robert M. Wald. INSPIRE - HEP . (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  13. (1993) „Black Hole Entropy is Noether Charge”. Physical Review D 48 (8), R3427–R3431. o. DOI:10.1103/PhysRevD.48.R3427. PMID 10016675. 
  14. Witten, Thomas: Our History. Chapter One: 1893 to 1986. Department of Physics, University of Chicago, 2018. április 1. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  15. GR 100: Celebrating the Centennial of Einstein's Theory of General Relativity. Department of Physics and Astronomy, University of Alabama. (Hozzáférés: 2019. július 18.)[halott link]

További információk

  • Zay Éva:„Munkám lényege, hogy közelebb jussunk a természet alaptörvényeinek megismeréséhez”. Robert M. Wald elméleti fizikussal beszélgettünk a fekete lyukakról, és nemcsak…, Szabadság, 2023. október 2. Online hozzáférés

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Wald című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kembali kehalaman sebelumnya