A réti pöfeteg (Lycoperdon lividum) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában elterjedt, füves területeken élő, ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: gesztenyebarna pöfeteg, gyökeres pöfeteg, szürkésbarna bimbóspöfeteg.
Megjelenése
A réti pöfeteg termőteste 2-4 cm magas, 1-2,5 cm széles, körte formájú, felülről kissé benyomott lehet. Színe fiatalon fehéres-szürkés, később okkerszínű, idősen barnás. Külső burkának felszíne elszórtan tüskés-szemcsés, a tüskék inkább a termőtest alján találhatók, idővel lekopnak. Szárazon felrepedezhet. A belső burok sima, eleinte közben szürkés, éretten okkerbarna. A tönkszerű meddő (nem spóratermő) rész sejtes-kamrás, alján gyakran fehéres, gyökérszerű micéliumzsinór található.
Húsa (gleba) fiatalon fehér és kemény, majd a spórák érésével olívbarnára, feketésbarnára, porszerűvé változik. Íze és szaga nem jellegzetes.
Spórapora sötét olívbarna. Spórája gömb alakú, felszíne finoman szemcsés, mérete 3,5-5 µm.
Hasonló fajok
Hasonlít hozzá a szélesszájú pöfeteg (melynek termő és meddő részét pergamenszerű hártya választja el egymástól) és a szürke pöfeteg (amelynek nincs meddő része).
Elterjedése és termőhelye
Európában honos. Magyarországon gyakori.
Legelőkön, réteken nő, inkább tápanyagban szegény, homokos, meszes vagy semleges kémhatású talajon. Júniustól szeptemberig terem.
Fiatalon ehető.
Kapcsolódó cikkek
Források
