Sas Ede

Sas Ede
Élete
Született	1869. december 23. Pest
Elhunyt	1928. június 28. (58 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza, vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Sas Ede témájú médiaállományokat.

Sas Ede, születési nevén Hille Ede (Pest, 1869. december 23. – Budapest, Kőbánya, 1928. június 28.)^[1] író, újságíró, lapszerkesztő.

Hille Ede csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozefa fia. Betegsége miatt középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1886-ban kezdett írni a Szegedi Híradóba és Szegedi Naplóba, ekkor családi nevét Sasra változtatta. 1889-ben a Szegedi Naplónak és az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891-től a Nagyvárad című napilap segédszerkesztője; 1893 októbertől másfél évig, majd 1898-tól a lap szerkesztője, 1907-től 1918-ig főszerkesztője volt. Közben 1893–1898 között Budapesten a Fővárosi Lapok és a Pesti Napló munkatársaként dolgozott.

Kolozsvárott került kapcsolatba a filmgyártással. Első filmes munkája Janovics Jenő vállalkozó és filmrendező Méltóságos rabasszony című filmjének (1916) forgatókönyve volt, 1917-ben további négy Janovits-filmben működött közre íróként. A háború után Budapestre költözött és az Uher Filmgyár művészeti vezetője lett. Itt készített munkái közül kiemelkedik A megfagyott gyermek, ebben Eötvös József versét ültette át a (néma)film nyelvére. 1923-tól a Pesti Hírlap munkatársa volt. Ezeken kívül számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg cikkei, versei és fordításai; elsősorban francia szerzőktől fordított. Kilenc színdarabot írt; a Légyott előtt című színművével megnyerte a szegedi Dugonics Társaság pályadíját, ezt a színművét több vidéki színpadon előadták. Halálát véredény-elmeszesedés okozta. Felesége Mészáros Anna volt.

A szegedi Dugonics Társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti Társaságnak főtitkára, 1916-tól elnöke; a Petőfi Társaságnak 1907-től tagja, 1920-tól titkára; a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatósági tagja volt.

• Álarc nélkül (novellák, Nagyvárad, 1892)
• Házasságok (novellák, Budapest, 1895)
• Klára szerdái (novellák, Budapest, 1896)
• Mesék a valóságról (versek, Budapest, 1900)
• Mai hősök (novellák, Budapest, 1902)
• Aratás (versek, Budapest, 1902)
• Én vagyok az élet (regény, Budapest, 1903)
• Mai tündérek (elbeszélések, Budapest, 1905)
• Desdemona leánya (regény, Budapest, 1906)
• Az utolsó állomás (regény, Budapest, 1908)
• A bölcs meg a bolond (elbeszélések, Budapest, 1912)
• A fehér város (versek, Budapest, 1917)
• Bolond Istók (daljáték, Városi Színház: 1923)
• Szittya – egy vitéz komondor története (regény, Budapest, 1924)
• A nagy láz (regény, Budapest, 1926)
• A megújrázott élet (novellák, Budapest, 1927)
• Petőfi hegedűse (regény, Budapest, 1928).

• 1918: Az ingovány
• 1921: A megfagyott gyermek
• 1921: Bolond Istók
• 1921: Petőfi (Hevesi Sándorral)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. fejezet (Arcanum Kiadó)
• Takács István: Sas Ede. Színészkönyvtár. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)