Chartreuse hegység(Massif de la Chartreuse), itt működik a „Karthauzi rend” anyakolostora (La Grande Chartreuse). A szerzetesrend a hegységről nyerte nevét.
Avant-Pays savoyard (kb. a „savoyai végvidék”): A történelmi Savoyai Hercegség nyugati határvidéke, a Jura hegység legdélibb része, kisebb tengerszint feletti magasságban. Ma Savoie megye nyugati, Ain megyével (Bugey vidékével) szomszédos területe, a Rhône folyó és a Bourget-tó között.
A megyét átszeli az Isère folyó, amely a Nyugati-Alpokban, a 2764 m magas Iseran hágón(Col de l’Iseran) ered, Savoie és Isère megyék határán. Az Isère folyó táplálja a Bourget tavat(lac du Bourget) [ejtsd burzsé], Franciaország legnagyobb és legmélyebb természetes tavát, és az Aiguebelette tavat, (lac d’Aiguebelette) [ejtsd egbölett], az ország egyik legtisztább vizű tavát, ahol már 1976 óta tilos a motorcsónakok használata.
Címerei
Bienvenue en Savoie
Savoie megyének nincs hivatalosan elfogadott címere. A bal oldali címer az egységes történelmi Savoyai Hercegség címere, ezt hagyományosan és elterjedten használják a Savoya területén kialakított mindkét megyében, Savoie-ban és Haute-Savoie-ban egyképpen. A Savoya-címerrel ellátott zászlók és útjelző táblák mindkét megyében megtalálhatók.
Az itt (balra) látható modern címereket 1949-ben Robert Louis francia heraldikus, címertervező művész készítette Savoie számára, és mint magánszemély, javaslatként közreadta. A címer azúrkékkel határolt ék alakú ezüst mezőben kis méretben ábrázolja a Savoyai címerpajzsot. A párizsi központi kormányzat támogatja ennek bevezetését, de az új címer hivatalos elfogadására sohasem folytattak le hivatalos eljárást. Robert Louis a kettévágott Savoya helyén létrehozott másik francia megye, Haute-Savoie részére is készített címertervet, azonos heraldikai elemekből (jobbra).
Savoya (azaz Savoie és Haute-Savoie megyék) lakosai önmagukat franciául Savoyard-nak nevezik [ejtsd: szávoájár]. Hallható még történelmi elnevezésük: Savoisiens [ejtsd: szávoázien], vagy újabban a Savoyens [ejtsd szávoájen] is. Savoie megye fontosabb városai:
Chambéry, a megye közigazgatási székhelye: 55 786 lakos, az agglomerációval együtt 113 457 lakos, ebből La Motte-Servolex 10 912 lakos (2006), a francia államvasutak (SNCF) jelentős gócpontja.
Aix-les-Bains : 25 732 lakos, az agglomerációval együtt 40 278 lakos.
Albertville : 17 340 lakos, az agglomerációval együtt 31 162 lakos.
A népsűrűség erős szóródást mutat. A lakosság többsége a völgyekben, különösen az Isère folyó völgyében települt, a nagy kiterjedésű hegyvidéken gyakorlatilag nincs állandó lakosság.
Idegenforgalom, turizmus
Savoya lakosai bevételeiknek mintegy felét (a Chambéry Kereskedelmi Kamara adatai szerint) a turizmusból nyerik. A szálláshelyek több, mint 30 millió vendégéjszakát regisztrálnak évente. A turizmus a megye gazdaságának húzóágazata. A nyári vendégek forgalma a 19. század végén kezdődött, a téli szezon (síelők) a 20. század fedezték fel Savoyát. Savoie megyében igen nagyszámú, jól kiépített síközpont (station de ski) található, köztük több világhírre is szert tett. A legfontosabb síközpontok:
A klasszikus ipari tevékenység is hangsúlyosan jelen van. A Rhône folyón és a hegyi folyókon működő vízerőművek energiatermelésére alapozva jelentős a színesfémkohászat, főleg az alumínium-feldolgozás.
Savoya mezőgazdaságának legfontosabb ágazata a havasi legelőkön folytatott szarvasmarha-tenyésztés és a sajtkészítés, továbbá a borászat és gyümölcstermelés. A leghíresebb helyi sajtféleségek: Beaufort, Gruyère de Savoie, Reblochon, Tamié, Tome des Bauges, Tomme de Savoie.
Egyházszervezet
Savoie megye három katolikusegyházmegyére oszlik, Chambéry, Maurienne és Tarentaise, ezek együttesen alkotják a Chambéry érseke alá rendelt érseki tartományt.
Vernier J.-J.: Département de la Savoie. Étude historique et géographique. 1896, 1993, in: Monographie des Villes et Villages de France, Res Universis.
