Szélesi Sándor Budapesten él, első verseit, meséit hétévesen írta. A veszprémi Kvark sci-fi klub hasonnevű fanzinjában jelent meg a szerző első novellája 1985-ben.
A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején számos újonnan indult SF-magazinban (Vega, Vénusz, Orion) publikált, ezek a lapok azonban a piaci viszonyok miatt sorra megszűntek. Amikor a szerző Veszprémből Nyíregyházára került, a tanárképző főiskola történelem-művelődésszervező szakára, a közelben (Debrecenben) működő Cherubion Kiadó vezetője, Nemes István felkérte, hogy publikáljon fantasy antológiáiban. Ekkor született meg Monas apónak, a mackótermetű varázslónak alakja, akinek eleddig tíz története látott napvilágot.
A publikálások az évek során folyamatossá váltak, és amikor a kiadó elindította sci-fi antológiáit, akkor a szerző azokban is rendszeresen szerepelt írásaival. Első kiadott regényét megbízásra írta. Ez egy orvosi krimi volt, Halálos tévedés címmel jelent meg a Lap-Ics kiadó gondozásában 1996-ban. 1997-ben a Cherubion antológiái mellett az induló X-Magazin közölte a szerző legtöbb novelláját, amelyek az újság jellegéből adódóan leginkább négy-öt oldalas művek voltak.
Ötéves munka eredményére tett pontot a Városalapítók című SF-regény megjelenése 1997-ben. Ez a klasszikus hangvételű mű egy generációs űrhajó ötvenhat éves útjának utolsó hat napját mutatja be. Mivel a hazai SF-könyvkiadás ekkortájt szinte kizárólag angolszász nevű írókban gondolkodott, a szerző felvette az Anthony Sheenard álnevet. A regény 1998-ban elsőként kapta meg az év legjobb SF-regényének járó Zsoldos Péter-díjat. Szélesi Sándor ekkor már Veszprémben élt ismét, s egy középiskolában történelmet tanított.
Három év alatt 1999-ig három humoros fantasy-regényt és egy horrorisztikus hangulatú thrillert írt. 1999-ben jelent meg második SF-regénye A holtak galaxisa címmel, melynek már York Ketchikan volt a főszereplője, aki a következő évben induló Mysterious Universe sorozat egyik központi figurájává vált. A Mysterious Universe Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) Katedrális és Brett Shaw szériájának és Szélesi Sándor York Ketchikan regényeinek összeolvadásából bontakozott ki. Fonyódi misztikus és Szélesi mitikus világlátása egyedülálló space-fantasy sorozatot eredményezett.
Időközben a szerző Kaposvárra költözött, ahol a Somogyi Hírlap újságírója lett. Az Excalibur keresése című nagyívű Mysterious Universe regény első kötetének írásakor azután választania kellett: újságírás vagy regény. Másfél év után otthagyta a napilapot, és Az Excalibur keresése második kötete már Budapesten született meg, ahova a szerző családjával együtt tovább költözött. Elvállalta – Fonyódi Tiborral együtt – egy ősmagyar kalandregény-sorozat elkészítését. A munkát megosztották: Szélesi az ötezer évvel korábbi legendás múlt kidolgozását és regényeit vállalta magára. Ezek a művek – Vadásznak vadásza, Tündérösvény, A lelkek birodalma – természetesen nem álnéven jelentek meg. Mögülük egy misztikus-mesés múlt bontakozik ki, a Puszta isteneivel, az Égigérő Fával és különleges, magyar mondavilágot idéző lényekkel és harcosokkal.
A szerző az írás mellett elvállalta a Kalandor Kiadó művészeti vezetését, illetve 2002-ben Németh Attilával és Michaleczky Péterrel útjára indította az Átjáró Magazint (később SF&F Átjáró Magazin), amely az 1996-ban megszűnt Galaktika szellemi utódjának tartotta magát. Az irodalmi lap kéthavonta jelent meg, spekulatív fikciós novellákat közölt, oldalain azonban filmekkel, játékokkal és a közösségi élet eseményeivel is foglalkozott. Két és fél éves fennállása alatt tizenöt számot élt meg, Szélesi a megszűnésig töltötte be a főszerkesztői posztot.
2004-ben újabb váltás következett. Miután a szerző távozott a Kalandor Kiadótól, az Inomi megkereste a Mysterious Universe sorozat folytatásának ötletével. A MU utolsó megjelent regénye Az Excalibur keresése volt 2001-ben. A két világteremtő író elfogadta az ajánlatot, és Szélesi szerkesztésében 2003 ősszén megjelent az újrainduló sorozat első kötete, A hercegnő nyakéke, amelyben a fiatal York Ketchikan ismét fegyvert és űrhajót ragad. Egy évre rá Ketchikan visszatért kalandozni az Ellopni egy Chagallt regényben.
A Mysterious Universe különös, sötét oldalát jelenítette meg egy új sorozat, amelynek első kötete a Sötétség előtt 2005-ben Zsoldos Péter-díjat hozott a szerzőjének ismét. A regény hét évszázaddal York Ketchikan kora előtt játszódik, és célja a Bowman-testvérpár életének bemutatása – ők azok, akik „felébresztik” majd a világ egyik rejtélyes szupercivilizációjának tagjait. Ugyanebben az évben ez a regény elnyerte a közönség Nova-díját is.
Az Inomi kiadó kényszerítő okok folytán befejezte a könyvkiadást, így a Szélesi által alapított Graal Kiadó folytatta a MU-regények megjelentetését. Itt látott napvilágot a Gin Bowman széria második része Árnyak ébredése címen. A sorozatot hamarosan a Tuan kiadó vette át, ahol egy Szélesi által szerkesztett antológia és egyéb szerzők regényei mellett 2012-ig kellett várni York Ketchikan újabb feltűnésére a Vadászat egy szimurgra kötetben.
Mindeközben az Európai SF Társaság (ESFS) 2007-ben Koppenhágában Szélesi Sándort Európa legjobb tudományos-fantasztikus írójának választotta, illetve ezekben az években négyszer is megkapta a legjobb SF-novelláért járó Zsoldos Péter-díjat (2006: Galileo, 2009: Vér és verejték, 2010: Egy lépés az örökkévalóság felé, 2012: Míg mozgok, van világ). A szerző ekkortól a novelláknál egyre többször használja a saját nevét az Anthony Sheenard álnév helyett, amely a Mysterious Universe és egy újabb fantasy sorozat borítóin marad meg csupán.
Ezt az új sorozatot is a Tuan Kiadó indította útjára Dreamworld logó alatt. A világháttér Gere Richárd és Nóthof Ferenc nevéhez fűződik. A kiadó megnyerte Szélesit a projekthez: írja meg a világot „felvezető” első trilógiát. Ennek két kötete jelent meg 2009-2010-ben: A Főnix ébredése és A sárkánypap álmai. A tervek szerint a sorozathoz, amely egyszerre játszódik egy képzeletbeli világban, és a mai mindennapokból kiinduló alternatív valóságban, több szerző is csatlakozott volna, ám a kiadó átalakításakor a széria félbeszakadt.
2011 májusában látott napvilágot a Pierrot által Eger városának írt játék alapján született Jumurdzsák gyűrűje című regény, amelynek egyik főszereplője – a játékból ismert Jonathan Hunt mellett – maga Gárdonyi Géza. A könyv két címlappal több kiadást is megélt.
Irodalmi munkássága mellett a szerző filmforgatókönyveket is ír. A 2007-10 között futó Tűzvonalban című televíziós sorozatban 21 epizódot jegyez, továbbá vezető forgatókönyvírója volt a Diplomatavadász című romantikus sorozatnak. Ötletadója volt a Szinglik éjszakája című mozinak, illetve 2013-ban a Hacktion című sorozat utolsó két évadába is beszállt íróként. Dolgozott a Családi titkok és a Magánnyomozók című álrealityben.
2014. októberében felkérték az Ad Astra kiadó irodalmi szerkesztőjének.[2] Az Ad Astra kortárs SF regények mellett három antológiát is kiadott magyar szerzők közreműködésével a következő években, melyeket Szélesi Sándor szerkesztett (Falak mögött a világ, 2045 – Harminc év múlva, Távoli kolóniák).
Szerkesztői munkásságának eredménye a Rés a valóság szürke szövetén a Főnix Könyvműhely gondozásában.
Szélesi kísérletező kedvét ebben az időben több más-más zsánerbe tartozó regény jelzi. A Csillagfényszövők (Főnix Könyvműhely, 2016.) tinédzser olvasóknak szóló kísérletező ifjúsági regény, amelynek a végén a szöveg képekbe rendeződik. A Pokolhurok (Pergamon Kiadó, 2016.) főszereplője egy vírussal egy egész rasszot akar kiirtani. A nyomasztó, kortárs regény „komoly figyelmeztetés a mából a holnapnak”. Szórakoztató történelmi regény a Sztálin, aki egyszer megmentette a világot (SzS Kulturális Kiadó, Erdős László ötletéből), amellyel szemben a súlyos mondanivalót hordoz A Szörnyeteg a hajtóműben című, először a Galaktika lapjain, majd a Librinél önálló kötetben napvilágot látott szépirodalmi mű.
2017-ben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál a Kincsem című történelmi regénye, mely a verhetetlen kancának és gazdájának állít emléket a történelmi valósághoz a lehető legpontosabban közelítve. Magyar témájú, igaz, teljesen más, a Metropolis Media által kiadott Az ellopott troll (2019), amely kevert zsánerű: urban folk fantasy krimi. Helyszíne a jelenkori Budapest, a Magyar Királyság fővárosa, főszereplője egy nyomozó, aki a Teve utcai palotában a Varázslények ügyosztályon dolgozik. Ez a regénye 2020-ban Zsoldos Péter-díjat kapott, a közönségdíj győzteseként.
A Mysterious Universe több szerzős világa az évtized végére kibővült. Ennek eredményeképpen jelentek meg York Ketchikan kalandjaiból újrakiadások (Az Excalibur keresése I-II.), illetve a Négykezes plazmára és energiavetőre című új regény.
Az utóbbi időben Szélesi pályája egyre inkább a filmek és sorozatok felé fordult. 2018-ban Somogyi Györggyel két tévéjátékot is írtak: ezek a Halálügyész és a Szabó Magda azonos című regényéből adaptált Pilátus voltak. A Pilátust utóbb meghívták a Golden Globe legjobb külföldi film-válogatásra, és bár nem jutott be a shortlist-be, bekerült az amerikai forgalmazásba. Jelenleg is több sorozaton, nagyjátékfilmen, illetve könyvadaptáción dolgozik, többek között Szabó Magda két regényén.
Művei
Regények
Robert Newirth: Halálos tévedés (thriller, 1996)
Városalapítók (sci-fi, 1997) – Zsoldos Péter-díj, 1998 legjobb sci-fi regénye
A szerencse zsoldosai (fantasy, 1997)
Földfaló (thriller, sci-fi, 1998)
Parázs-varázs (fantasy, 1998)
Egy ghoul vacsorája (fantasy, 1999)
A holtak galaxisa (sci-fi, 1999)
Az Excalibur keresése I. – A Fekete Sárkány Testvériség (sci-fi, 2000)
Két tűz között (sci-fi, 2000)
Az Excalibur keresése II. – A Kard lovagjai (sci-fi, 2001)