A Szent György Lovagrend magyarországi alapítású és a legrégebbi világi lovagrendnek tekintik, hiszen a korábban alakultak mind egyházi alapokon jöttek létre.
1326. április 24-én, Szent György napján Károly Róbert király Boleszló esztergomiérsek és a magyar püspöki kar jelenlétében hozta nyilvánosságra a rend statútumát Visegrádban, azonban egyes kutatók szerint a rendet három évvel korábban alapították. A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők adták a király kíséretét és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte.
„A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egyszerre 50 tagja lehetett. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztó köpenyt viseltek, a köpeny belsejébe írták jelmondatukat: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”.[1]
A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.
A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján jogszerűen lett megalapítva és törvényes fennállása soha nem szűnt meg. A kommunista rendszerbeli nyugvásából 1990-ben – történészek és régészek elhatározásából – szerveződött újjá. Rendi alkotmányát a régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően újraalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik az 1326-os alapítás helyén. 1996-ban közhasznú szervezetté nyilvánították.
A lovagrend a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromba vett védjegyei: a Szent György Lovagrend szóösszetétel, a rend színes ábrás címere, annak hét betűvel jelzett jelmondata, színes ábrás insigniája. Elsőbbségének dátuma: 2001. március 28. A Szent György Lovagrendhez kapcsolódó kizárólagos jogokat a lovagrend magisztrátusa gyakorolja. Ez az alapítás helyével egyezik meg. Ezzel a lovagrend Visegrád ezeréves történelmi örökségének organikus és elidegeníthetetlen részének tekinthető.
A lovagrend szervezeti felépítését, tevékenységi körét a Rendi Alkotmány és a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. Napjainkban több lovagrend is viseli Szent György nevét.
A rend alapító levelének szövege
A rend alapító levelének fordítása
Szent György lovagrend alapító tagjai (1326. április 24)[3]
1. Szécsényi Tamás nádor, erdélyi vajda, kancellár
2. Nekcsei Demeter mester, tárnokmester, világi bíró
3. telegdi Telegdi Csanád egri püspök, egyházi bíró
4. Ártándy Pál udvari lovag
5. Básztély nembéli Rozgonyi István udvari lovag
6. Básztély nembéli Rozgonyi László udvari lovag
7. pelsőczi Bebek Domokos udvari lovag
8. karthali Bornemisza János udvari lovag
9. Csém nembéli "Ravasz" Miklós udvari lovag
10. Dalmady Tamás udvari lovag
11. kövecsei Dancs zólyomi ispán
12. Décsy Ferenc udvari lovag
13. dörögdi Dörögdi Miklós pozsonyi prépost
14. szentgyörgyi és verebélyi Drágffy János ugocsai főispán
15. gereni és homonnai Drugeth Fülöp nádor
16. gereni és homonnai Drugeth János ispán
17. gereni és homonnai Drugeth Vilmos ispán
18. garai Garai Miklós főlovászmester
19. garai Garai Pál főispán
20. Gilétfi Miklós udvari lovag
21. Gút-Keled nembéli Maróti István udvari lovag
22. Hédervári Lőrinc udvari lovag
23. zekchewi és zilahi Herczegh Miklós udvari lovag
Knoll Gyula: Lovagok a keresztes háborúkban. A Szent György Lovagrend Visegrádon; Agenda Natura Kft., Veszprém, 2010 ISBN 978-963-9849-09-9
Szent György Lovagrend a Felvidéken. Szent György Lovagrend XVIII. Nyári Egyeteme összegyűjtött előadások, Alsóbodok, 2011; szerk. Csámpai Ottó, Tellér Tivadarné; Heraldika, Bp., 2014
A Szent György Lovagrend XXV éve, I. Károly által történt megalapítása. A 2013. évben Visegrádon rendezett XX. Jubileumi Nyári Egyetem összegyűjtött előadásai; szerk. Bárdos István; Szent György Lovagrend, Visegrád, 2017
Fügedi, Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok (Counts, Barons and Petty Kings); Magvető Könyvkiadó, 1986, Budapest; ISBN 963-14-0582-6
Kristó, Gyula (szerk.): Korai Magyar Történeti Lexikon – 9-14. század; Akadémiai Kiadó, 1994, Budapest; ISBN 963-05-6722-9
Cseke, László: Visegrád ezer éve. Almanach. Kiadta: Visegrád város önkormányzata, 2009, Visegrád; ISBN 978-963-06-9989-1
