Szentgergely vagy Szerémszentgergely (Grgurevci,Гргуревци) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Szávaszentdemeter községben.
Demográfiai változások
Demográfiai változások
1910 | 1948 |
1953 |
1961 |
1971 |
1981 |
1991 |
2002 |
2008 | 1 099 |
1 120 |
1 371 |
1 452 |
1 405 |
1 319 |
1 312[1] |
Etnikai összetétel
- 1910-ben 2088 lakosából 1574 szerb, 344 német, 46 horvát és 11 magyar volt[2]
- 2002-ben 1312 lakosa közül 1243 szerb (9476%), 14 horvát és mindössze 1 magyar volt
Nemzetiség
|
Szám
|
%
|
Szerbek
|
1243
|
94,74
|
Horvátok
|
14
|
1,06
|
Jugoszlávok
|
9
|
0,68
|
Macedónok
|
3
|
0,22
|
Bosnyákok
|
2
|
0,15
|
Ukránok
|
1
|
0,07
|
Oroszok
|
1
|
0,07
|
Románok
|
1
|
0,07
|
Cigányok
|
1
|
0,07
|
Magyarok
|
1
|
0,07
|
Albánok
|
1
|
0,07[3]
|
Történelme
A települést már a középkori források is említik Szentgergely, Szent-Gergyel, valamint S. Gregorii de Syrimia - azaz Szerémszentgergely - néven.[4] Akkoriban magyarok lakták, akiknek egy Szent Gergely tiszteletére szentelt katolikus monostoruk volt a településen. Már a Hunyadiak korában is Szerém vármegyében találjuk. Később, a törökdúlás idején teljesen elnéptelenedett, magyar lakossága véglegesen elhagyta. A törökök kiűzését követően már görögkeleti szerbek által lakott falu, akik a helységet - tovább éltetvén a történelmi névalakot - Gergurevci, Grgurevci néven nevezik. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Szávaszentdemeteri (Mitrovicai) járásához tartozott. Ma a Szerémség kifejezetten szerb jellegű települései közé sorolható.
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye.