Szentmarjay Ferenc

Szentmarjay Ferenc
Született	1767 Zemplén vármegye
Elhunyt	1795. május 20. (27-28 évesen)[1] Buda
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tisztviselő
Halál oka	lefejezés
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmarjay Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentmarjay Ferenc (1767. – Buda, 1795. május 20.) a magyar jakobinusok egyike. A Vérmezőn kivégezték.

Születési helye és pontos időpontja ismeretlen. Zemplén vármegyében született, ahol apja, Szentmarjay Imre a Barkóczy grófi család jószágigazgatója volt. Iskolai tanulmányait jelesen végezte és azonkívül megtanulta a tót, német és francia nyelvet. Ezután Sáros vármegye írnoka lett, innen hozta fel Orczy László báró, a királyi kamara alelnöke Budára. Itt a szabadkőműves barátai hatására megismerkedett Montesquieu, Voltaire, Rousseau stb. írásaival. Martinovics Ignác hamar megnyerte a maga eszméinek, társaságában a harmadik igazgató helyére őt jelölte. Az 1794. augusztus 16-át követő éjjel Hajnóczyval, Laczkoviccsal együtt elfogták és Bécsbe vitték. A törvényszéki kihallgatás alkalmával is a forradalmi eszmék hívének mutatta magát. Ítéletében súlyosító körülményül fel van említve, hogy „igen sokakat vezetett a reformátorok társulatába való belépésre”. Kivégezték a budai Vérmezőn 1795. május 20-án.

• Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai, Bp., 1952-1957
• Irodalom és felvilágosodás, Bp., 1974

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7747-X