Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Szerdahely (Szlovénia)

Ez a szócikk a szlovéniai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szerdahely (egyértelműsítő lap).
Szerdahely (Središče)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterAlojz Glavač
Irányítószám9207
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség40 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Terület3,80 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 16° 18′ 41″46.771667°N 16.311389°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 16° 18′ 41″46.771667°N 16.311389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerdahely (korábban Kisszerdahely, szlovénül: Središče) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 20 km-re északkeletre, közvetlenül a magyar határ mellett, a Szentgyörgyvölgyi-patak partján fekszik.

Története

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zerdahel in districtu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott.

Vályi András szerint "SZERDAHELY. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kerczához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

Fényes Elek szerint "Szerdahely, magyar falu, Vas vmegyében, 3 kath., 10 evang., 98 ref. lak. A mura-szombati urad. tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."[5]

1910-ben 225, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között Vas vármegye Őrségi, majd 1872-től 1920-ig a Muraszombati járásához tartozott. A Trianoni Szerződés következtében a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 66 lakosa volt.

Nevezetességei

Római kori halomsírok. Református templom (1909)

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Kembali kehalaman sebelumnya