Édesapja, Szini Károlypazonyi református kántortanító volt, aki jó barátságban állt Táncsics Mihállyal és Vajda Jánossal, olyannyira, hogy a gyermek Szini Gyula egyik keresztanyja Táncsics Mihály leánya, Táncsics Eszter volt.
Életpályája
Szini Gyula fiatalon jogi tanulmányokat folytatott, ezután rövid időt Nyugat-Európában töltött, meglátogatta Olaszországot és Franciaországot. Húszéves, amikor elborult elmével meghal az édesapja, ezért már korán el kellett tartania magát. Jogi pályára lépett, ám 1900-ban elhagyta a bírói állást. Újságírással próbálkozott, s belépett a Pesti Napló szerkesztőségébe, ahol 1903-ig dolgozott. Rövid időt töltött a Budapesti Naplónál, majd további cikkei az A hét című lapban jelentek meg, ahol Kiss József főszerkesztő és Cholnoky Viktor vették pártfogásukba.
Újságíróként egyre komolyabb sikereket ért el: hamarosan felfigyelt rá Osvát Ernő, s az ő közbenjárására egész sor irodalmi lap közölte le a cikkeit, tárcáit. Szini Gyula irodalmi érzékenységére, hozzáértésére jellemző, hogy 1905-ben a Figyelő című lapban ő tárgyalta először Ady Endre költészetét jelentőségéhez mérten. A Nyugatnak kezdetektől fogva munkatársa volt, Kosztolányi Dezső „az új magyar irodalom utászának" nevezte. Az esszéíró Szini hatása jóformán az egész Nyugat-nemzedéken lemérhető.
1909-től szabadkőműves (a Martinovics páholy tagja), 1919-ben az Írók Szindikátusának elnöke. Az 1920-as években a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt kegyvesztett lett, polgári lapnál többé nem kapott állást, így most már a megélhetéséért kellett írnia. Megjelent műveinek irodalmi színvonala ezzel jelentősen leromlott. Anyagi gondjai végül a napi betevő falat problémájáig fokozódtak, és nagy nélkülözések között halt meg ötvenhat évesen.
Magánélete
Házastársa Lőwy Sándor mészáros és Oppenheim Berta lánya, Teréz (1880–1935)[2] volt, akit 1906. december 4-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[3]
Művei
Szini Gyula kézírása, dedikáció novelláinak 1914-es Heidelbergi, német nyelvű kiadásában
Elbeszélések
Trilibi és egyéb történetek (Budapest, 1907)
Lelki kalandok (Budapest, 1908)
A rózsaszínű hó (Budapest, 1913)
Bolond könnyek. Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1913 (Magyar könyvtár)
Napoleon szerelmei; Athenaeum, Budapest, 1914 (Modern könyvtár)
Szivárvány (Budapest, 1917)
Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1918
Pára és egyéb elbeszélések (Békéscsaba, 1918) Online
A smaragd és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1919 (Modern könyvtár)
Szini Gyula válogatott elbeszélései; Magyar Bibliophil Társaság, Budapest, 1933
A szerelem felhője; Franklin, Budapest, 1943 (Nagy írók kis könyvei)
Rózsaszínű hó; vál., bev. Vargha Kálmán; Magvető, Budapest, 1963
Különös álmok; vál. Téglás János, tan. Elek Artúr; Szépirodalmi, Budapest, 1983 (Kiskönyvtár)
Regények
A tűzfészek. Regény; Légrády, Budapest, 191? (Legjobb könyvek)
Egy sápadt asszony (Budapest, 1910)
Profán szerelem (Budapest, 1914)
Hanna (Budapest, 1916)
Porczellán muzsika (Budapest, 1918)
A bűbájos (Budapest, 1921)
A dérkirály leánya (Budapest, 1921)
Marion. Regény; Kultúra, Budapest, 1922 (Magyar regényírók)
Barbara (Budapest, 1926)
Homo doktor kísérlete. Fantasztikus regény; Pantheon, Budapest, 1927 (Színe-java)
Eleven bálvány (Budapest, 1927)
A három Mája. Regény; Tolnai, Budapest, 1927
A fehér fakír. Regény; Tolnai, Budapest, 1928 (Világkönyvtár)
Aranyhajú Dolly. Regény; Tolnai, Budapest, 1928 (Tolnai regénytára)
Jókai - egy élet regénye (Budapest, 1928)
A bohócok. Regény; Tolnai, Budapest, 1929 (Tolnai regénytára)
A smaragd (Budapest, 1929)
Napóleon tüneményes élete. Szegény fiúból hogyan lett a világ császára; Tolnai, Budapest, 1930 (Tolnai regénytára)
Spinét és szakszofon. Regény; Szini Gyuláné, Budapest, 1932
Lívia. Regény; Tolnai, Budapest, 1932
Tárcák, cikkek
Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 190? (Vidám könyvtár)
Vándortáska; Politzer, Budapest, 1910 (Modern könyvtár)Online
Stúdiumok. Irodalmi és művészeti tanulmányok; Politzer, Budapest, 1910 (Modern könyvtár)Online
Csoda album. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás; Hornyánszky Ny., Budapest, 1911
Szini Gyula–Szomaházy István–Tábori Kornél: Útközben. Anekdoták, víg esetek, autón, hajón, villamoson, fürdőhelyen, vasutakon; A Nap Ny., Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
Pesti konfetti; írta és rajzolta Szini Gyula; Nagyharang, Budapest, 1913
Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Budapest, 1913
Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Híres emberek anekdotái; Nap. Ny., Budapest, 1917 (Vidám könyvtár)
Farkas Lajos: Szini Gyula; Sárik Ny., Budapest, 1937
Bordás Sándor: Könyörtelen éden. Mesei visszfények, metaforikus útvesztők Csáth Géza és Szini Gyula prózájában; Művészetek Háza–EJF, Veszprém–Baja, 2013 (Értekezések, tudományos dolgozatok. Eötvös József Főiskola)
Külső hivatkozások
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
