Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Törpe sás

Törpe sás
Virágzó lappangó sás (Csehország, Brno)
Virágzó lappangó sás (Csehország, Brno)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. humilis
Tudományos név
Carex humilis
Leyss.
Szinonimák
Szinonimák

a Carex humilis var. humilis szinonimái:

  • Carex buschiorum V.I.Krecz. ex Kolak.
  • Carex clandestina Gooden.
  • Carex gersneri Suter
  • Carex humilis var. longifolia Stoeva & E.D.Popova
  • Carex prostrata All.
  • Carex scariosa Lam.
  • Trasus clandestinus (Gooden.) Gray

a Carex humilis var. nana szinonimái:

  • Carex callitrichos var. austrohinganica Y.L.Chang & Y.L.Yang
  • Carex humilis var. scirrobasis (Kitag.) Y.L.Chang & Y.L.Yang
  • Carex lanceolata var. nana H.Lév. & Vaniot
  • Carex nanella Ohwi
  • Carex scirrobasis Kitag.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe sás témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe sás témájú médiaállományokat és Törpe sás témájú kategóriát.

A törpe sás vagy lappangó sás (Carex humilis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése

Kontinentális, eurázsiai növény. A Magyar-középhegységben gyakori, például a Börzsönyben él.[1] valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai,[2][3] míg a Dunántúlon és az Alföldön ritkább.

Változatai

  • Carex humilis var. humilis
  • Carex humilis var. nana (H.Lév. & Vaniot) Ohwi

Megjelenése, felépítése

Kör alakban terjedő, tömött, igen sűrű, alacsony gyepet alkotó növény. Gyöktörzse vaskos, megnyúlt.

Vékony, enyhén érdes és háromélű, a leveleknél sokkal rövidebb szára 2–10 centiméter magasra nő. A tőlevelek hüvelye piros, foszladozó. A szürkészöld, érdes, kihegyezett levéllemez 1–2 milliméter széles, 10–25 centiméter hosszú, keskeny szálas, többnyire serteszerűen összegöngyölt. Virágzatában egyetlen, hosszú nyelű, 1–1,5 centiméter hosszú, hengeres porzós füzérke és 2-3 lejjebb és egymástól távolabb álló, többnyire háromvirágú termős füzérkét találunk. A pelyvák tompák, pirosas barnák, szegélyükön széles fehér hártyával. A tömlő 3–4 milliméter hosszú, visszás tojásdad, háromélű, sűrűn, finoman szőrözött, benne három bibével.

Termés visszás tojásdad, az alsó része háromélű.

Életmódja, termőhelye

Évelő. Szárazságtűrő; főképp domb- és hegyvidékeken nő a karszt- és bokorerdőkben. Helyenként társulásalkotó tömegben találjuk a meleg, törmelékes, mészkő-, illetve dolomitlejtőkön, sztyeppéken, homoki réteken, száraz, világos erdőkben, sziklafüves lejtőkön, hegyi legelőkön, ahol füzérkéi az elhalt, rőt téli levelek közé süppednek.

Március-áprilisban virágzik.

Jegyzetek

  1. ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források
Kembali kehalaman sebelumnya