A város híres gyógyfürdőjéről, fesztiváljairól (elsősorban a Kevi Juhászfesztiválról), valamint gasztronómiai különlegességeiről. Ezek miatt a várost évről évre számos magyar és külföldi (főleg német) turista keresi fel, ami a mezőgazdaság mellett a település lakosainak egyik legfontosabb bevételi forrása.
Túrkeve a főutaktól viszonylag távol fekszik, ennek ellenére könnyen megközelíthető Mezőtúr és Kisújszállás felől is; mindkét település irányából 12-14 kilométerre helyezkedik el. Mezőtúron a 46-os, Kisújszálláson pedig a 4-es főút vezet keresztül; Túrkevét mindkét településsel a 4202-es út köti össze, amelyen menetrend szerinti buszjáratok is közlekednek.
Kuncsorba-Kétpó térségével a várost a 4203-as út kapcsolja össze, a Hortobágy-Berettyó mentén fekvő Balatanya külterületi városrész térségébe pedig a 42 102-es út vezet a központ felől.
Túrkeve Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 milliméter). A vízhiány éves szinten 130–175 milliméter. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik, de itt az egyik legnagyobb hőingadozás az országban. Szeles-hát nem csak Túrkeve és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, hanem egész Magyarország legszárazabb területe is.
Hegyfoky Kabos, a helyi katolikus pap 1891 és 1919 között már meteorológia méréseket végzett, és meteorológiai állomását szervezett a településen, ami a budapesti, a fiumei és csíkszeredai után a negyedik volt az országban.
Története
Őskor
Már a csiszolt kőkorszakban is éltek emberek a Hortobágy-Berettyó vidékén, akiktől viszonylag gazdag leletanyag maradt az utókorra: tárgyak, használati eszközök, amik az egykor itt élők életmódjáról és életkörülményeiről tanúskodnak.
Ókor
Az ókor legfontosabb ránk maradt emlékei az úgynevezett kunhalmok. A legismertebb túrkevei kunhalom a Tere-halom. Györffy Lajos, a Finta Múzeum volt igazgatója szerint, itt állhatott Attilahun nagykirálynak, „Isten ostorának” (flagellum Dei) egyik fapalotája. 1985-ben kezdődtek meg az ásatások a Tere-halmon és környékén. Az eredmény kiemelten védett kunhalommá tette a Tere-halmot: 11 bronzkori település rétegeit találták meg. Ezenkívül a felszínre kerültek az itt élők használati tárgyai is. Az ásatásokat a szolnoki Damjanich Múzeum régészei, Csányi Marietta és Tárnoki Judit, valamint Makkay János az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársa később is folytatta.
Megjegyzendő az is, hogy a Tere-halmon megtalált, i. e. 1800 körülről származó leletek Európában a legészakibb bronzkori település maradványai.[6]
Nagy jelentőséggel bír még a Bokrosi-halom is. Itt 1941-ben csatornázás közben találták meg azt a honfoglalás-kori ezüst tarsolylemezt, amit ma a Nemzeti Múzeumban őriznek.
Egy ezüst és egy vastarsolylemezen kívül más honfoglalás-kori leletet ezidáig nem találtak Túrkevén, azonban Anonymus szerint a honfoglalók a fentebb említett kunhalmoktól nem messze vonultak el. A falut az első írott forrás az Árpád-korban, 1261-ben említi Keveegyháza néven. Ez az oklevél arról tanúskodik, hogy I. László magyar király adományozta az egri püspökségnek Póhamarát, Túrkeddit és Keveegyházát.
A mai Túrkevén és környékén, Kevegyházán, Póhamarán, Túrkeddin és Nátán kunok telepedtek meg, és viszálykodás nélkül éltek egymás mellett a hun-avar-magyar-besenyő őslakossággal, később pedig az újonnan betelepülők és az őslakosok teljesen egybeolvadtak. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel.[7]
Az 1775-ben Balla Antal által készített túrkevei tüzes térkép
A tatárok elvonulása után újra benépesült három falut – Keveegyházát, Túrkeddit és Nagytelket (később Halásztelek) – 1476-ban Szücsy Pál kapta meg szolgálataiért. 1502-ben a kevi Ambrus pap, aki egyfajta főembere volt Dózsa Györgynek a krakkói egyetemen szerzett magas szintű képesítés, s ő hívta a kevéket Dózsa zászlaja alá. 1514-ben mivel a kevi jobbágyok részt vettek a Dózsa György vezette parasztfelkelésben, a seregeik egyik fő gyülekezőhelye ez a terület volt. 1959-ben 7000 15–16. századiezüstdénárt találtak Túrkeve határában. 3588 érmét ma is a túrkevei Finta Múzeumban őriznek, a többi a szolnokiDamjanich Múzeumban látható.
A település 1551-ben, Szolnok eleste után került török uralom alá. A XVII. században Túrkevi birtokperek tárgya volt. Ezen perek végén, 1629-ben került Túrkeve a kiváltságos nagykun községek sorába. A földesúri zaklatások a törökök és a portyázó tatárok miatt 1655-re alig lakták Túrkevit.
Túrkeve az 1783-as katonai térképen
Később Thököly Imrekurucainak téli szállásaként szolgált. 1678-ban a kurucok és a császári hadak itt ütköztek meg egymással, 1680-ban pedig maga Thököly is járt Túrkevén. 1699-ben Túrkevi és környékét már elpusztított helységként tüntették fel.[8]
A település 1702-ben a Német Lovagrend birtoka lett. 1706-ban, a visszatelepítés kezdetén a kevieknek ismét menekülniük kellett a rabló rácok elől: II. Rákóczi FerencRakamazra költöztette őket. Az újbóli visszatelepítések csak 1711-ben indultak meg.
1745. május 16. fordulópont volt a keviek életében. Ekkor Túrkevit, Móric-pusztát, Kis-kabát, Póhamara-pusztát és Csorba egynegyed részét 28 300 rajnai forintért és 42 lovas katona kiállításáért megváltották lakói, s ettől kezdve Túrkevi azon lakói, akik részt vettek a földek megváltásában szabadokká váltak, és kollektív nemesi jogokat kaptak.
Fényes Elek szerint:
„Szabad m. v. Jász- és Kun kerületekben, nem messze Tur városától a Berettyó mellett: 212 kath., 8237 ref., 23 óhitü lak., kath. és ref. anyatemplomokkal, ref. oskolákkal. Határa gazdag fekete kerti föld, s mindenik lakos a magáét egy tagban birja; szép szarvasmarhát és sok juhot tenyészt. 1753-ban Törő, Bot, Bujdosó lázzadók társaikkal együtt itt fogattak meg.”
Vasútvonalak és vasútállomások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1891-ben
Ezután Túrkeve békés fejlődését a II. világháborúig csak az 1774. évi tűzvész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, és az 1863-as rendkívül nagy aszály zavarta meg, amiben a szarvasmarha-állomány 88%-a és a juhállomány 93,5%-a odaveszett. Emiatt megindult egy nagymértékű elvándorlás az aszály által kevésbé sújtott területekre, Szilágy -és Arad vármegyék irányába. A keviek 1873-ban Pásztót is megváltották.
1808-tól mezővárosi, pontosan „Nagykun városi” rangot kapott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a keviek is részt vettek. A legnagyobb létszámban 1849 júliusában voltak jelen a keviek: ekkor 5000 nagykun lovaskatona között 1117-en voltak a keviek.
A lakosság létszáma az 1860-as évekre már meghaladta a 11 ezret. 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott. Első polgármestere a redemptus családból származó Nánássy János (1871–1890) volt.[6]1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a Nagy-Kunság egyik városát,[9] így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.
Legújabb kor
Sem az első világháború, sem a Trianoni békediktátum nem volt hatással a város életére. Körülbelül 600 túrkevei lakos esett el valamelyik hadszíntéren. Az 1925-ben felavatott emlékművük a Petőfi-téren, a Városháza épülete előtt áll.
1919-ben földosztást rendeltek el a településen, de ennek végrehajtására sohasem került sor a román intervenció miatt, aminek sok ártatlan kevi lakos esett áldozatul.
1925-óta van Túrkevén villanyvilágítás, és ugyanebben az évben a vízszolgáltatás javítása érdekében két artézi kutat is fúrtak az 1929-től a megyei város címet viselő településen.
Túrkevét a II. világháborúban már jóval súlyosabb csapás érte, mint az I. világháborúban.
A szovjetek1944. október 8-án érték el Túrkevét, de 1944. október 20-án a várost visszafoglalták a németek. A szovjetek 1944. október 22-én hajnalra végleg elfoglalták Túrkevét. A városra nem is ez a hosszas huzavona volt rossz hatással, hanem ami ezután következett. Történt ugyanis, hogy Szolnok felől két német Tigris tank érkezett az éj leple alatt a város határába, s az út mentén lévő a kukoricatáblában álltak lőállásba. Miután néhány járőröző szovjet katonát megöltek, visszavonultak Szolnok felé. Mikor a szovjetek rátaláltak a holttestekre, azt gondolták, hogy ez a helyiek műve, s ezért fel akarták gyújtani a várost. A városi elöljáróságnak ezt sikerült megakadályoznia, de csak úgy, hogy megengedték a szovjeteknek a szabad rablást. Az e nélkül is fosztogató szovjetek pedig kihasználták az alkalmat, hogy „legálisan” fosztogathatnak.
A településen 2004. április 25-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az addigi polgármester személye vonatkozásában összeférhetetlenségi körülmény merült fel.[19] Ennek ellenére a választáson ő is elindult, és meg is nyerte azt.[14]
A település képviselő-testülete (a 2010-es önkormányzati választás óta) a polgármesterrel együtt 9 főből áll. Az önkormányzat címe: 5420, Túrkeve, Petőfi tér 1., telefonszáma: (+36) 56/361-111, faxszáma: (+36) 56/361-030, hivatalos honlapja: www.turkeve.hu.
Lakosság
A város létszáma a rendszerváltást követő 25 év során 17,6 %-kal csökkent.
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Neve
A város neve két részből tevődik össze. A Túr- előtag a Hortobágy-Berettyó folyó régi nevére utal. A Keve pedig ősi magyar személynév, amely egy hun vezér neve is volt, és mind az ősmagyarok nyelvén, mind hun nyelven („kevi”) a jelentése: "kő". Az, hogy Keve vezér létezett-e a valóságban nem bizonyított, annyi viszont igen, hogy a település eredeti neve Keve lehetett. Ez abból következik, hogy a várost a helybeliek még ma is kevinek vagy túrkevinek mondják, ami nem meglepő, hiszen a települést közel 500 évig így hívták.
A település neve a következőképpen változott az idők folyamán:
Az 1261-es oklevél 1271-es átírásában Keveghaz (=Keveegyház) olvasható. E név arra utal, hogy a falunak temploma is volt, hiszen ezért illeszthették az eredeti településnév (Keve mögé az egyház utótagot).
A 13. század végére, mire a település és a környék újra benépesült a tatárjárás után a település neve Keve lett. Valószínűleg ez az eredeti név újbóli felvétele és használata volt.
A 15. századtól kezdve a név végi -e -i-re változott a tájnyelvi kiejtés miatt, és a megkülönböztetés végett a vidék folyójának, a Hortobágy-Berettyónak a régi nevét, a Túr-t illesztették a -kevi elé, s a település neve így Túrkevi lett.
Habár a Túrkevi elnevezés napjainkig fennmaradt, a múlt század közepe óta a hivatalos okmányokon és dokumentumokon a Túrkeve nevet használják.[6]
Családtörténet
Túrkeve történetében számos család töltött be jelentős szerepet.
Vincze (nemes felsővályi): E családról Nagy Iván, neves genealógus is megemlékezik, ám az általa felállított családfa több helyen pontatlan.[21] A család történetéről pontos képet Pozsonyi László: Karrierek, konfliktusok, mindennapok egy Nagykun família életében (1745-1867) című műve ad, amiben kifejezetten a túrkevei ággal foglalkozik. Kiemelkedő egyéniség volt Vincze Márton, aki e családból először került Túrkevére. 3 ízben választották meg főbírónak, ezenkívül pályázott a nagykun kapitányi címre, ám ezt nem nyerte el. Kenéz Mihály, Hajdú István és Hajdú Benedek után ő váltotta a negyedik legnagyobb területet a redemptio idején. Ebben valószínűleg nagy része volt az apósától, Kallós Istvántól örökölt vagyonnak. Két fia közül az idősebb, István Mária Terézia testőrségének tagja, a fiatalabb, Pál, pedig túrkevei főbíró volt. Pál hasonnevű fia szintén kérelmezte felvételét a királynő testőrségének tagjai közé, ám kérelmét elutasították. István leszármazottai között sok kiváló katonát, így a Nádor-huszárezred kapitányát is megtaláljuk.[22]
Kallós (nemes borzovai): Szintén Pozsonyi László fent említett könyve mutatja be Túrkeve első főbírájának életét. Kallós István 1727-1733-ig évről-évre a település első embere volt, de már 1720-ban is betöltötte a főbírói hivatalt. Fiúutód nélkül halt meg idősebb lányát nemes kérszigeti Sárkány Miklóshoz, fiatalabb lányát pedig Vincze Mártonhoz adta hozzá.[22]
Sárkány (nemes kérszigeti): A Túrkevéhez közeli Kérszigetről (ma Dévaványa része) származó család története a 16. századra nyúlik vissza, amikor Sárkány László nemeslevelet kapott. Az ő leszármazottja volt többek között Pál, a vármegye táblabírája és esküdtje, valamint Miklós, aki Kallós István veje lett. Miklós gyermekei, János és Tamás Túrkevén maradtak, és itt alapítottak családot.[23]
Hajdu Hajdu János özvegye két fiával, Miklóssal és Istvánnal a visszatelepülők első csoportjával költözött az 1700-as évek közepén Túrkevére. Miklós Magyar Sárával kötött házasságából született Benedek. a redemptio idején Kenéz Mihály után a két testvér Hajdú István és Hajdú Benedek váltotta meg Túrkevén a legnagyobb területet. Benedek Debreczenyi Katalinnal kötött házasságából 7 gyermek született közülük Ferenc a túrkevei nemes Hajdu család őse. A család nemességét Ferenc, Mihály, József és Imre kérésére a Jász- és Kun-kerületekben 1842 augusztus 11-én, erősítették meg.
A Hajdu család 2 évszázadon át meghatározó szerepet töltött be mind Túrkeve, mind a Nagykun-kerület társadalmi életében. Hajdu Mihályt 1848-ban nagykun kapitánnyá választották, Hajdu Ignác 1869 és 1875 között Túrkeve és a Nagykun-kerületországgyűlési képviselője. Hajdu Imre a város jelentős donátora, a túrkevei református templom 3 harangjának adományozója. Hajdu József 1896-tól 1901-ig a Túrkevét is magába foglaló Kunszentmiklósi központú országgyűlési választókerület képviselője. A család 1947-ban emigrációba kényszerült és hosszú vándorlás után Ausztráliában telepedett le. Hajdu József unokája Joe Hajdu a Melbourne-i Deakin Egyetem geográfia professzora több európai városról készült monográfia szerzője. 2015-ben jelent meg Budapestről írt könyve: Budapest: A History of Grandeur and Catastrophe cimen. Hajdu József dédunokái közül egyetlen él Magyarországon az is Budapesten.[24]
További megemlítendő családok: Győrffy, Nánássy (Nánási), Barna, Túri, Finta, Czihat (nemes dadai), Kánya, Madarász, Bot, Csáki (Csáky), Hollósi (nemes pozsonyi), Debreczeni (nemes zempléni), Vámos, Hagymási, Kohári (Koháry, a bárói, grófi, majd hercegi rangot is elnyert Koháry család oldalági rokona). A helyiek úgy tartják, hogy a tősgyökeres keviek között valamilyen rokonságnak feltétlenül lennie kell, s talán ezért is olyan kedvesek és segítőkészek egymással szemben.
Gazdasága
Mezőgazdaság
Túrkeve legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. A rendszerváltás előtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Manapság gabonaféléket, elsősorban búzát, árpát, rozst és zabot termelnek a településen.
A város állattenyésztését az idők kezdete óta a juhtenyésztés fémjelzi. Ezen kívül jelentős a sertés, a baromfi -és a szarvasmarhatartás is. Sertésekből az 1960-1970-es években szinte minden háznál több tucatot tartottak.
Habár a táj nem kedvez a legtöbb gyümölcsfajta termesztésének, a szilva és az alma kivételt képez, hiszen ennek a két gyümölcsnek több fajtája is megterem ezen a vidéken.
Ipar
Régebben Túrkevén működött az országos nagyvállalat (AFIT) autó és gépjavító vállalat 17. telephelye, ami a rendszerváltás után nem sokkal megszűnt. Napjainkban magántőke befektetésével komoly beruházás zajlott és zajlik jelenleg is, autóalkatrész-gyártás és -beszállítás neves autógyárak részére.
Ásványkincsek
Hasznosítható ásványi és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bőségesen állnak rendelkezésre.
A település jelentős geotermikus energiával jelentkezik, aminek kiaknázása jelenleg folyamatban van, gázmotoros erőmű építésének tervezése/pályáztatása van folyamatban, ami jótékony hatással lesz mind gazdaságilag, mind környezetvédelmileg az itt élők számára.
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 25,5%-a református, 5,9%-a római katolikus, 0,3%-a görögkatolikus, 0,2%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,8%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 54,3% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 12,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[25]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 17,9%, felekezeten kívüli 56,7% (19,9% nem nyilatkozott).[26]
2022-ben vallásuk szerint 13,8% volt református, 3,4% római katolikus, 9,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 48,6% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[27]
1774-ben alapították meg a túrkevei egyházközséget, és 1782-ben megkezdik a paplak építését. 1783-ban már önálló a plébánia, s Túrkevén egy kis kápolna is áll. A ma is látható római katolikus templomot 1812-ben kezdték el építeni, de csak 1822-re készült el, s ekkor áldották meg. Ma Túrkeve a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szarvasi Esperesi Kerületéhez tartozik.[28]
Református egyház
A református vallás 1567 után vert gyökeret Túrkevén. A település első lelkipásztora Czeglédi Nyírő János volt, aki 1568-tól volt itt lelkész. Habár a török hódítás és a Rákóczi-szabadságharc miatt csak 1723-től működhetett ismét egyházközség a településen, 1711 óta Túrkeve lakossága református többségű. A születési, halotti és esketési anyakönyveket 1743 óta vezetik folyamatosan.[29]
A ma már műemléki védelmet élvező késő barokk és klasszicista stílusú templom1755-ben épült Kaszap Nagy István lelkészsége idején, Csermák Venceldebreceni építész vezetésével a korábbi templom kibővítésével. A XIX. század folyamán többször is átalakították a templomot. 1820-1821-ben megmagasították a tornyot, és új tetőt is helyeztek rá. 1835-ben elkészült az első orgona is, amely egészen 1908-ig működött. A megépítéséhez 1000 forintra volt szükség, amit közadakozásból gyűjtöttek össze. 1847-ben a templomhajó került a felújítás középpontjába: meghosszabbították és megmagasították, valamint kétemeletes karzatokkal bővítették, s ez által az ülőhelyek száma 1800-ra nőtt. A tornyot mindkét irányba kiszélesítették, s így olyan széles lett, mint a templomhajó. Még ugyanebben az évben két új ajtó is a helyére került. 1858-ban Hajdu Imre (ügyvéd), helyi földbirtokos felajánlásából a németországiBochumban három harangot készítettek acél-réz ötvözetből a túrkevei református egyházközség számára.[30] A harangok elkészíttetése 1412 porosz tallérba került. Csillogásuk miatt a helyiek "ezüstharangnak" nevezik őket. A korábbi harangokat Jászberénynek, Rákóczifalvának és Kuncsorbának ajándékozták a keviek.[29]1907-ben és 1981-1982-ben ismét felújították a templomot.[31]1908-ban két helybéli özvegyasszony felajánlásából készült el a ma is használt 17 regiszteres, 1400 sípos hangversenyorgona. Építője a pécsiAngster József volt.[32]
Maga a templom 16 méter széles és 52,6 méter hosszú. A torony magassága 42,3 méter. A kerengő 18,3 méteres, az óralapok pedig 25 méteres magasságban vannak. A hajó tetőfelülete 930 m², lefedéséhez 35 000 cserépre van szükség. A fal vastagsága 130–150 cm között van. A mennyezetet kazetták és gipszstukkók díszítik.[29]
A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.
Az apróbb emlősök, mint például az ürge, a mezei nyúl és a mezei pocok a mező lakói.[40] Az apróbb erdős területeken erdei egérrel, erdei cickánnyal, görénnyel és menyéttel is találkozhatunk. Éjjelente az itt élő négy denevérfaj (a törpe-, a kései-, a korai -és a szürke hosszúfülű denevér), valamint a keleti sün is előmerészkedik nappali búvóhelyéről. A túrkevei határban rengeteg őzet lehet megfigyelni. Gyakran bemerészkednek egészen a város szélén lévő kertekig és temetőkig.[41]
Nevezetességek, látnivalók
A túrkevei tarsolylemez rajza
az 1755-ben épült kazettás mennyezetű református templom
a református lelkészi hivatal, amely a város egyik legrégebbi épülete és a református templommal együtt országos védelemben részesülő műemlék
az 1951-ben alapított Finta Múzeum (a környék bronzkori leleteivel, az Árpád-kori ezüst tarsolylemezzel, Móric falu és Csudaballa középkori emlékeivel népművészeti alkotásokkal és a helybeli művészek munkáival)[42]
a Vadász Pál Ház és Kiállítóterem, a Finta Múzeum időszaki kiállítóterme
a város határában, Túrkeve-Ecseg-pusztán talált tarsolylemez.[43]
Kunhímzés állandó kiállítás a Művelődési Házban (Táncsics M. u. 16.)[45]
Kulturális programok, rendezvények, fesztiválok
Kevi Böllértalálkozó (februárban)
Majális (májusban)
Kevi Juhászfesztivál (májusban)
Motoros Találkozó (júliusban)
Gasztronómia
Túrkeve két helyi eredetű étellel is büszkélkedhet:
A kevi birkapörkölt: Habár birkapörköltet máshol is készítenek, és nem csak a Nagykunságban, hanem Magyarország más vidékein is, a túrkevei mégis egyedi. A kevi birkapörköltet a birka fejének és lábainak parázson való megperzselése után a birka más részeivel együtt készítik meg, s ez az amitől olyan különleges. A minden év májusában Túrkevén megrendezendő Kevi Juhászfesztiválra az egész országból sereglenek a profi és az amatőr szakácsok, hogy összemérjék tudásukat a helyiekkel, és hogy összehasonlíthassák a különböző tájak, különböző birkapörköltjeit.
A kevi Juhászfesztivál főszereplői és a sokadalom.Légi fotó
A keviperec: A sodrott keviperec csak akkor az igazi, ha kézzel sodorták, és nem tartalmaz mesterséges eredetű adalékanyagokat.
Természetesen Túrkevén is készítettek hagyományos pásztor- és paraszti ételeket, így a slambuc, a pötyő és a vízicibere sem idegen a keviek számára.
Sport
Túrkevén az első hivatalos szakosztály 1898-ban alakult Túrkevei Lawn Tennis Egylet néven. Ebben az időben karolták fel az úszást és a korcsolyázást is. Az 1910-es évek elején a labdarúgás került az érdeklődés középpontjába, elsősorban a túrkevei születésű Takács Dánielnek, aki a Budapesti Törekvés SE tagjaként 1910 és 1912 között 3 alkalommal volt a magyar nemzeti válogatott labdarúgója. Ekkoriban alakult meg a Túrkevei Athlétikai Club (TAC) is. Az ez után következő időszak (I. világháború, Tanácsköztársaság) nem tett jót a túrkevei sportéletnek. 1920-től ismét a labdarúgásé lett a főszerep. A városi csapat sorra aratta a győzelmeket a környék más településeinek csapatai elleni barátságos mérkőzéseken. A helyi sportélet még élénkebb lett, amikor 1929-ben megalakult a Nagykun Sport Liga. 1930-ban és 1934-ben is Túrkevén rendezték meg a Nagykun Viadalt (sorrendben a másodikat és a negyediket). Ez utóbbi alkalomra készült el a még ma is használatban lévő sportpálya. Az 1934-es rendezvény védnökei kiemelkedő személyiségek voltak: gróf Bethlen István korábbi miniszterelnök, Gömbös Gyula akkori miniszterelnök és Szolnok vármegye főispánja, vitéz Nagybányai Horthy István, a kormányzó testvére, aki a lovassági versenyeken is részt vett. Ezen a rendezvényen a helyi versenyzők összesítésben a III. helyet szerezték meg Kisújszállás és Karcag versenyzői mögött.[46] Ebben az időben ért el nagy sikereket Kiss Lajos, válogatott középtávfutó, és T. Kiss Lajos országúti kerékpározó.[47] A II. világháborúig, amikor a helyi fiatalok képzését a Levente Egyesület vette át, a versenyzők sikert-sikerre halmoztak elsősorban labdarúgásban és birkózásban.[46]
Túrkevén mindig kiemelkedő jelentősége volt a birkózásnak. A legkiválóbb birkózók Bíró László (Európa-bajnok, világbajnoki második helyezett, kétszeres Európa-bajnoki második helyezett és kétszeres olimpiai résztvevő), Kiss Sándor (Európa- és világbajnokság, valamint olimpiai résztvevő), Lakatos Győző, Kiss Károly és Szarka Imre (országos bajnokok), valamint Kiss Ferenc (országos második helyezett).[48]
A birkózás mellett a kézilabda is jelentős szerephez jutott a városban. A város férfi -és női csapatai 1964 óta állandó résztvevői a megyei első és másodosztálynak,[49] illetve a labdarúgás is jelen van településen. A túrkevei felnőtt labdarúgócsapat a megyei II. osztályban szerepel.
Dr. Örsi Julianna, Bartha Júlia, Vadász István, Füvessy Anikó, Tóth Eszter Zsófia, Kelemen Pálné, Szendrei Eszter, Kurucz János, Hekliné Herbály Katalin, Karcagi Gáborné, Pap Zsigmondné, R. Kiss István: Családok, famíliák, nemzetségek (2003)
Talpalló Piroska: Túrkevei képes ki kicsoda (2007)
Dr. Örsi Julianna, Árvai Imre, Baán Katalin, Kapás János Zsolt, Pólya Pál, Szabó Ferenc, Dr. Tóth Albert, Teremi Sándor: Túrkeve (2008)
Talpalló Piroska: Túrkevei képes ki kicsoda 2. (2010)
Pozsonyi Zoltán: A Felsővályi Vincze család története – Karrierek és konfliktusok egy nagykun família életében (1745-1867) (2010)
Szendrei Eszter: Törésvonalak. A rendszerváltás hatása Túrkeve társadalmára (2011)
Anónimo, Ferdinand Bonaventura von Harrach, Viena, Österreichische Nationalbibliothek. Ferdinand Bonaventura von Harrach (¿Praga?, 1637-Karlovy Vary, 1706),[nota 1] miembro de una distinguida familia bohemio-austriaca, entró muy joven al servicio imperial, destacando su papel como embajador ante la corte de Madrid en los años finales del reinado de Carlos II, cuando se debatía la sucesión de la corona española. Aficionado a las artes, dio un notable impulso a la colección fami...
Ne pas confondre avec le club de football Altınordu SK. Cet article est une ébauche concernant une localité turque. Vous pouvez partager vos connaissances en l’améliorant (comment ?) selon les recommandations des projets correspondants. Altinordu Administration Pays Turquie Province Ordu Région Région de la mer Noire Maire Mandat Mehmet Hilmi Güler (AKP) 2019-2024 Préfet Ali Balkanlioglu2014 Indicatif téléphonique international +(90) Plaque minéralogique 52 Démographie Popu...
American college basketball season This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: 1932–33 Wisconsin Badgers men's basketball team – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2016) (Learn how and when to remove this template message) 1932–33 Wisconsin Badgers men's basketballConferenceBig Ten...
The following highways are numbered 505: Canada Alberta Highway 505 Manitoba Provincial Road 505 New Brunswick Route 505 Ontario Highway 505 (former) Costa Rica National Route 505 Israel Route 505 (Israel) Japan Japan National Route 505 United Kingdom A505 road United States Interstate 505 (California) Interstate 505 (Oregon; never built) Florida State Road 505 Louisiana Highway 505 Maryland Route 505 County Route 505 (New Jersey) New Mexico State Road 505 Ohio S...
Species of insect Diapheromera velii Scientific classification Domain: Eukaryota Kingdom: Animalia Phylum: Arthropoda Class: Insecta Order: Phasmatodea Family: Diapheromeridae Genus: Diapheromera Species: D. velii Binomial name Diapheromera veliiWalsh, 1864 Diapheromera velii, the prairie walkingstick, is a species of walkingstick in the family Diapheromeridae.[1][2][3][4] It is found in North America.[1] Subspecies These two subspecies belong to t...
In this Chinese name, the family name is Huang. Huang Yali黄雅莉Huang Yali in December 2016.Born (1989-03-22) March 22, 1989 (age 34)Yutan Subdistrict, Ningxiang, Hunan, ChinaOccupationSingerYears active2005–presentSpouseWang HaoAwardsSixth place - Super GirlMusical careerGenresMandopopLabelsLinfair Records Ltd. Musical artistChinese nameTraditional Chinese黃雅莉Simplified Chinese黄雅莉TranscriptionsStandard MandarinHanyu PinyinHuáng Yǎlì Huang Yali (Chinese: ...
Jumlah orang Tionghoa di Serbia menurut sensus 2011 mencapai 1.373.[1] Komunitas ini umumnya menetap di ibu kota Serbia, Beograd. Kebanyakan dari mereka berasal dari dua provinsi selatan di wilayah Shanghai. Tak seorangpun dari mereka yang memiliki kewarganegaraan Serbian. Sejarah singkat Blok 70, Pecinan terbesar di Serbia Imigrasi orang Tionghoa ke Serbia didorong oleh kunjungan Presiden Slobodan Milosevic dan istrinya Mira Markovic dari bekas Yugoslavia keTiongkok pada 1997. Ada 30...
This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Mecca Mall – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (January 2012) (Learn how and when to remove this template message) Shopping mall in Amman, JordanMecca MallInternal View of Mecca MallLocationAmman, JordanCoordinates31°58′38″N 35°50′35″E...
American board game publishing company The Game Crafter, LLCTypePrivately held companyIndustryBoard games, card games publishingFounded2001FounderJT Smith, Jamie Vrbsky, Tavis ParkerHeadquartersMadison, Wisconsin, U.S.Area servedWorldwideProductsBoard games, card games, tabletop game componentsParentPlain Black CorporationWebsitewww.thegamecrafter.com The Game Crafter, LLC (TGC) is a Madison, Wisconsin-based company that produces tabletop game components and custom print on demand card games ...
І чорт з намирос. И чёрт с нами Жанр музична комедіяРежисер Олександр ПавловськийСценарист Олександр ПавловськийІгор ШевцовУ головних ролях Георгій СаакянДмитро ХаратьянЛариса УдовиченкоМикола КараченцовГанна Дем'яненкоОлександр Дем'яненкоМихайло СвєтінБорислав Б...
This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) The topic of this article may not meet Wikipedia's notability guidelines for companies and organizations. Please help to demonstrate the notability of the topic by citing reliable secondary sources that are independent of the topic and provide significant coverage of it beyond a mere trivial mention. If notability cannot be shown, the articl...
Government agency which regulates the flow of goods and collects duties For other uses, see Customs (disambiguation). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Customs – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (June 2013) (Learn how and when to remove this template message)Part of a series onTaxati...
Simulated fighting game using the thumbs For the Star Wars parody short film, see Thumb Wars. A thumb war A thumb war or thumb fight is a game played by two players in which the thumbs are used to simulate fighting.[1] The objective of the game is to pin the opponent's thumb, often to a count of ten.[2][3] The San Francisco Chronicle called the game the miniature golf of martial sports.[2] Gameplay The players face each other and each holds out their left hand ...
SyncplicityIndustryFile sharing, file collaboration, information sharing, cloud storage, hybrid storageFounded3 November 2008 HeadquartersUnited StatesProductsFile sharingWebsitehttps://www.syncplicity.com SyncplicityDeveloper(s)Syncplicity LLCOperating systemWindows, MacAvailable inEnglishTypeFile sharingLicenseClosed sourceWebsitehttps://www.syncplicity.com Syncplicity is a file share and synchronization service developed as a highly secure, compliant, hybrid file sharing solution. It ...
Provincial electoral district in Alberta, Canada Banff-Kananaskis Alberta electoral districtBanff-Kananaskis within Alberta (2017 boundaries).Provincial electoral districtLegislatureLegislative Assembly of AlbertaMLA Sarah ElmeligiNew DemocraticDistrict created2017First contested2019Last contested2023DemographicsPopulation (2016)[1]46,824Area (km²)15,939Pop. density (per km²)2.9Census division(s)6, 15Census subdivision(s)Banff, MD of Bighorn, Canmore, MD of Foothil...
This article is about the city in Ontario, Canada. For other uses, see Timmins (disambiguation). City in Ontario, CanadaTimminsCity (single-tier)City of TimminsView of Timmins SealLogoMotto: The City with a Heart of GoldTimminsShow map of OntarioTimminsShow map of CanadaCoordinates: 48°28′N 81°20′W / 48.467°N 81.333°W / 48.467; -81.333CountryCanadaProvinceOntarioDistrictCochraneEstablished1912Named forHenry Timmins and Noah TimminsGovernment • ...
Valley, reservoir, and aqueduct in California, USA Hetch Hetchy ValleyTop: Taken in the early 1900s before the O'Shaughnessy Dam was constructed, shows the Hetch Hetchy Valley and the Tuolumne River, looking east. Wapama Falls is on the left, Kolana Rock on the right. Bottom: A modern photo, taken from much the same vantage point, shows the submergence of the valley floor under the waters of the reservoir.Floor elevation3,783 ft (1,153 m)[1]Length3 mi (4.8 km)Width...
.jpg)
.jpg)
